A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Irodalomtörténet - Lengyel András: A Vasárnapi Kör „regenátja”. A gondolkodó Ritoók Emma

lapból semmi nem lett; sem együtt, sem külön Fülep nem tudta keresztülvinni a tervet. Pár hónappal később viszont megvalósult Balázs Béla vágya, a Vasárnapi Kör. Erről a híressé vált filozófiai "akadémiáról", amely a korábbi baráti eszmecseréket rendszeressé tette s a résztvevők körét kiterjesztette, ma már könyvek és tanulmányok szólnak; 97 újat írni róla e tanulmány keretében aligha lehetne. Legföljebb új hangsúlyokat adhatunk a már föltárt tényeknek. Ugyanis - az eddigi erőfeszítések ellenére - mind a kör létrejöttének folyamata, mind működése csak töredékesen, egyenetlenül rajzolható föl. Genezisét legérzékletesebben még ma is Balázs Béla Napló-jának ide vonatkozó fragmentumai írják le. Az összejövetelekről először a Napló 1915. december 23-i bejegyzése szól, de ez a rész már visszatekintés, a kör akkor már némi múltra tekinthetett vissza: "Szombatonként (illetve újabban vasárnap du.) »férfizsúr« van nálam, mely úgy indul, hogy talán egy akadémiájává nőhet a »Szellem«-nek és etikának. Csak komoly és metafizikus hajlandóságú emberek hivatnak meg. Minden új vendég előbb proponáltatik, és a társaság minden tagjának van vétójoga. Már az első alkalommal oly jól sikerült, olyan »jó levegőt« éreztünk mindnyájan, hogy valamennyi itt voltnak szívügye lett. [Lukács] Gyuri, Fogarasi Béla, Mannheim, Ritoók Emma. De még nőni fog a kör." 98 Egy másik, 1916. január 22-e utáni bejegyzés pedig már a kör kiszélesedését és állandósulását regisztrálja: "A vasárnap délutáni zsúrok gyönyörűen sikerülnek. Gyuri, Mannheim, Fogarasi, Häuser, Ritoók Emma, Polányi Mihály, Révész Géza, Antal Frigyes, Mali [= Lesznai Anna], Láng Juliska. Az állandó törzs voltaképpen Gyuri, Mannheim, Hauser, Fogarasi, Ritoók Emma. Gyönyörű dolgokról van szó, gyönyörű tónusban, mindenkit stimuláló, termékenyít. Ideális filozófiai akadémia. Talán a régi görög értelemben, amikor a filozófia még nem volt annyira Ein­zel Wissenschaft." 99 Ezek a naplójegyzetek, bár a viták konkrét tartalmát és irányát, érthetően, nem jelzik, a lényeget, az eszmecserék légkörét, az intellektuális atmoszférát jól érzékeltetik. Legföljebb azt kell még hozzászámítani, hogy a résztvevők köre utóbb tovább bővült, Balázsékhoz többen is csatlakoztak, így pl. Fülep Lajos, Tolnay Károly s mások. S maguk az összejövetelek is meglepően hosszú életűnek bizonyultak; klasszikus formájában a kör egészen 1919-ig fönnmaradt, kiválásáig fórumot biztosítva Ritoók Emmának is. 6 A kör létezési módja az élőszavas eszmecsere volt, amely - egyidejű magnós vagy írásos rögzítés híján - tartalmilag utólag már rekonstruálhatatlan. Csak a részvevők ret­rospektív, esetenként évtizedekkel az események után lejegyzett emlékezései tájékoztat­nak róluk. 100 Ezek hangja is különböző, a nagy élményt megillető, abba kicsit vissza is kívánkozó nosztalgia és a körtől distanciáj>teremteni akarói lebecsülés (az öreg Lukács) végletei egyaránt megszólaltak, de az tény, az emlékezések zöme valódi élményről, ins­piráló légkörről tanúskodik. Magáról az összejövetelek lefolyásáról leginkább még Lesznai Anna emlékezése tájékoztat; ez ugyanis dicsérendő konkrétságával és plaszticitásával érzékletes információkat nyújt. "Mindig Lukács elnökölt - emlékezett 1965-ben Lesznai -, ami nem volt hivatalos. Addig a beszélgetés egészen fesztelenül folyt, míg Lukács meg nem érkezett. De aztán, ha valamiről beszéltünk, ő hirtelen 97 Vö. Nóvák Zoltán 1979., Karádi Éva - Vezér Erzsébet szerk. 1980. 9 » Balázs Béla 1982. II. 105. 99 Balázs Béla 1982. II. 123-124. íoo Vezér Erzsébet szerk. 1967. 11-13, 31-34., Karádi Éva — Vezér Erzsébet szerk. 1980. 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom