A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Irodalomtörténet - Lengyel András: A Vasárnapi Kör „regenátja”. A gondolkodó Ritoók Emma
van, s minden két-három hétben új képeket és szobrokat lát az ember. Őrült hollandusokat és bolond németeket, - volt egy nagyon érdekes Rodin kiállítás." Március 3-án, már Berlinből pedig így írt: "Itt vasárnap mindjárt elmentem az Altes Museumba. Csodaszép görög dolgok, szobrok, vázák, gemmák, bronzok, mind nem egy napra való megnézni." Március 9-e körül érkezett (Zalaival és Neumann Elzával) Párizsba, s már 12-én - még be sem rendezkedve az ott tartózkodásra - "Rodinokat nézni" ment. S mindezeken túl, legalábbis Lipcsében, rendszeresen járt színházba is. Első leveleiben ugyan még azt írta, elszalasztottá Sarah Bernhard és Duse vendégjátékát, de - mint november 9-i levelében megjegyezte - szerencséjére "folyton jönnek vendégművészek". November végefelé így egy este pl. Ibsen-előadást látott. "... tegnap láttam Duset Hedda Gablerben, nagyszerű volt." S mint kiderül, ez az élmény a társadalomról alkotott véleményét is formálta. Ezt legbeszédesebben éppen az erről az előadásról beszámoló levele mutatja: Duse, írja itt, "remek volt; úgy adta azt a hysterika dögöt - akit [Neumann] Elza a legnagyobb egyéniségnek tart eleven és holt asszonyok között, mert így rontja a litteratura az embereket - hogy az ember megsajnálja a kis bestiát". Azaz, ha csak ideiglenesen vagy részlegesen is, de a színház diadalmaskodott konzervatív konvencióin. Ezekben a levelekben, kivált az utóbb idézettben, külföldi egyetemlátogatásainak szinte minden fő eleme benne van. Jelentős műveltséggyarapodás, szemlélettágulás, társadalmi és művészeti élmények - s mindezekkel összefüggésben, ember s ember viszonyáról alkotott képének differenciálódása. Röviden ez útjainak legfőbb hozadéka. 3 Párizsból alighanem apja halála (1905. ápr. 22.) 31 után tért haza. A következő évben Pesten ledoktorált; disszertációja, amelyet már itthon, 1905 második felében, 1906 elején írt, az Arany János elmélete az eposzról lett. (Ez, akkori szokás szerint, még 1906-ban önálló könyvként meg is jelent.) Ezzel az alapozó jellegű, igen széleskörű és igen intenzív műveltségpótló tanulás, amelyet az 1890-es évek elején kezdett meg, alighanem lezárult. Ritoók Emma ekkortól nemcsak egy feminista színezetű "nőíró" volt, hanem a kor színvonalán álló, akadémikusán képzett értelmiségi is, aki a lélektan, az esztétika és a filozófia területén otthonosan mozgott, s már elméleti érzékét is fölvillantotta. Milyen képet mutatnak 1906 előtti elméleti jellegű írásai? Sajnos, ez nem egyszerű kérdés; csak kevés e csoportba sorolható cikkét, tanulmányát ismerjük s a Nagyvárad évfolyamait, amelyben első időszakának cikkei is megjelentek, ilyen szempontból még senki sem búvárolta át. De néhány cikk, műkritika, tanulmány s a már említett disszertáció mégis rendelkezésünkre áll. így számításba vehető pl. a Kiellandról írott korai "írói jellemrajz" 32 , a Walter Сгапе-т6\ írott kiállításkritika 33 , a Látás a művészetben című tanulmány 34 , német és francia kiállításkritikáinak és beszámolóinak néhánya 35 . Ezekből már levonható néhány következtetés. Jól látható pl., hogy érdeklődési köre elsődlegesen az irodalomra és a (képző)művészetekre terjedt ki; a szociológikum igazában nem foglalkoztatta. Az a mód 3 i Szinnyei 1906. 1024. 3 2 Ritoók Emma 1896. 33 Ritoók Emma 1900. 34 Ritoók Emma 1904. 35 Ritoók Emma 1905a, Ritoók Emma 1905b, Ritoók Emma 1905c, Ritoók Emma 1905d 250
