A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt szövetsége

A párt üdvözölte a kormánynak azt a rendeletét, amely a nagy földbirtokok bérlői visszaéléseinek megfékezése érdekében hozott. Ez ugyanis a kis- és középparasztságot védte, mert lehetetlenné tette a bérelt földbirtokok legsilányabb részeinek két-, háromszorosan magasabb bérekért történő "albérletbe" adását. A párt vezetői egyetértettek a föld megművelése és a termelés biztosítása érdekében hozott rendeletekkel is. Különösen azzal a részével, amely szerint az olyan földbirtokos földjét, aki csak azért nem akarja megműveltetni a földet, mert nem akar magasabb munkabért fizetni, a hatóság kényszer útján bérbe vagy részes művelésbe adja. Elfogadták azt a rendelkezést is, mely szerint a kézi és igás munka díjazását a megyei békéltető és bérmegállapító bizottságok szabják meg. Azonban szerintük a legnagyobb visszaélésekre is lehetőséget ad a rendelkezésnek az a része, amelyben a termelés biztosítása érdekében a kormány felhatalmazta az "elsőfokú közigazgatósági hatóságokat a közerők kirendelésére, a személyi és egyéb szolgáltatások igénybevételére. A Kisgazdapárt vezetői úgy vélték, hogy közerőt kirendelni bármelyik birtokos érdekében nem szabad. Ha a földbirtokos nem akar, vagy nem tud termelni - írták -, akkor a községi elöljáróság gondoskodjék a föld bérbe adásáról, vagy, ha másképpen nem lehet, akkor "adja ki a földet ingyen használatra".

22 Itt nyilvánvalóan a parasztság érdekeinek védelméről van szó! A Kisgazdapárt vezetőinek arról a félelméről, hogy a közerő kirendelési jogával a hatóságok a földbirtokosok érdekében visszaélhetnek, és a parasztságot kényszeríthetik annak termésének betakarítására, kevés bérért. A Kisgazdapárt vezetősége egyetértett a Szende Pál pénzügy miniszter egyszeri nagy vagyonadót sürgető tervével is, mert azt az ország pénzügyi helyzetének szanálása sürgette. A vagyonadó kiterjedt volna a vagyon minden alkotó elemére, az adómentes minimumot 20.000 koronára tervezték, és a fokozatos adókulcsnál 5 % lett volna a minimum, amely progresszíve 50 %-ig haladna, és a 10 millión felüli vagyonoknál esetleg érvényesülne a 100 %-os megadóztatás terve. A pénzügyminiszter tervezte még az örökösödési adók, a szeszadók, a vasúti, posta és távirat díjainak emelését.

23 A Kisgazdapárt mindezzel egyetértett. Ez véleményünk szerint szintén nem azt jelentette, hogy ez a párt csak a gazdagparasztok érdekeit védte, mert ezek az intézkedések már azok érdekeit is igen sértették. A pártszövetség létrehozása Mindezek az intézkedések, de főleg "A földművelő nép földhöz juttatásáról szóló 1919. évi XVIII. néptörvény" megjelenése a hivatalos lapban tovább közelítette a Kisgazdapártot a Károlyi-párthoz. E folyamatot segítette a Károlyi-párt új programjának kidolgozása is, melyet Hock János, a párt elnöke készített el. Ebben a kormányban helyet foglaló haladó pártok mellett külön szóltak a parasztsághoz, és Nagyatádit is üdvözölték a népkormányban. Kimondták, hogy a Károlyi-párt a "magántulajdon elvi alapján áll, de a nagy vagyonokat és a hatalmi túltengést kellő korlátok közé kívánja visszaszorítani. A polgári és a szocialista társadalmi rend közötti ellentéteket úgy vélte a továbbiakban áthidalni, hogy "a magántulajdon alapján minél egyenletesebb módon történjék a vagyonelosztás." A program nyilatkozott az állam és az egyház szétválasztásáról és a papok nősüléséről is.

24 E radikális kispolgári demokrata programot február 16-án a Károlyi-párt budapesti 22 A Kisgazda, 1919. П. 9. 2. 23 A Kisgazda, 1919. П. 9. 4. 24 Magyarország, 1919. II. 7. 1. 224