A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt szövetsége

kormányon belüli pozíciójának megerősödését jelentette és természetesen országos presztízsének növekedését is, ami kihatott a párt további szervezeti erősödésére is. A földreform végrehajtását a törvény - mint már említettük - egy erre a célra alakítandó OBT-ra kívánta bízni. Ennek 36 tagjából 18-at a földművelésügyi, a népgazdasági, a pénzügyi és az igazságügyi minisztériumok tisztviselőiből, 18-at pedig (6 munkást, 6 kisgazdát és 6 főt a különböző közgazdasági szervek képviselőiből) a minisztertanács nevezett ki. Az OBT elnöke Nagyatádi Szabó István népgazdasági miniszter lett és ezzel tovább növekedett a földreform végrehajtásába történő beleszólási lehetősége.

16 Nagyatádi ezt arra szerette volna felhasználni, hogy "amit nem tudott bevinni a törvénybe a földreformmal kapcsolatos elgondolásaiból, azt a végrehajtás során juttassa érvényre."

17 Ez újabb nézeteltérést okozott Búza Barna földművelésügyi miniszterrel, amit február 9-én Berinkey miniszterelnöknél tartott tanácskozáson tisztáztak. Ezen részt vett még Juhász Nagy Sándor igazságügyminiszter és Szemző Ernő a népgazdasági minisztérium államtitkára, a Kisgazdapárt titkára. Ekkor pontosan körülhatárolták, hogy a földreform végrehajtása során mely területen intézkedhet a földművelésügyi miniszter egymaga, hol kell közösen és mikor kell és lehet a népgazdasági miniszternek intézkednie.

18 A hatáskörök pontos megfogalmazása segítette Búza és Nagyatádi harmonikusabb együttműködését a földreform végrehajtásában. Mindezek hatására a Kisgazdapárt vezetősége tovább közeledett a kormányban résztvevő pártokhoz, mindenekelőtt a Károlyi-párthoz. Ez utóbbi párt vezetősége, különösen Hock János a párt elnöke és Károlyi Mihály köztársasági elnök, igen szorgalmazták a Kisgazdapárttal való szoros együttműködést. A Kisgazdapárt vezetőinek kormányhatalomból nagyobb részeltetését is elsősorban ők támogatták, ami természetesen tovább lendítette a két párt között január végén megkezdett tárgyalásokat: ezeken elhatározták, hogy a két párt vezetősége 5-5 tagú intézőbizottságot választ, amely az "összes aktuális kérdésekben igyekszik harmonikus, egyöntetű eljárást megállapítani."

19 Munka, rend és béke Mit jelentett az összes aktuális kérdésben való együttműködés? Ez egyrészt a kormányzati, másrészt a pártok előtt álló feladatokban való egyetértést is jelentette. A Kisgazdapárt vezetői és tagsága teljesen egyetértett Berinkey miniszterelnök három szóban összefoglalt programjával: munka, rend és béke legyen az országban. Úgy vélték, hogy ez két irányban jelent biztosítékot a jövőre nézve. Az egyiknek azt tartották, hogy "befelé az országban nyíltan szembehelyezkedik azokkal az áramlatokkal, amelyek a forradalom után felütötték a fejüket s a kommunizmus karjaiba akartak kergetni egy országot, amelynek túlnyomó többsége a magántulajdon elvén áll és semmi közösséget nem hajlandó vállalni a kommunista törekvésekkel." Hangsúlyozták, ez azt jelenti, hogy az ország közvéleménye biztosítékot kapjon arra, hogy a jövőt a rend szilárd megalapozásán akarja a kormány felépíteni, mert a rend felborulása nagy veszedelemmel fenyegeti azokat, "akik, megélhetésüket és családjuk exisztenciáját is a szilárd és megdönthetetlen állami rendre alapozzák." Másrészt úgy gondolták, hogy a 16 Magyarország, 1919. П.7.5. 17 Király István 1973. 192. 18 Magyarország, 1919. II.U.2. 1

9 Magyarország, 1919. II.7.1. 222