A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Történelem - Fári Irén: A Reizner család. Száz év egy iparofamília történetéből
A dokumentum szerint Reizner András 1871-ben a szegedi árva pénztárhoz fordult 6.000 forint jelzálog kölcsönért. Az összeget a Szegedi Kereskedelmi és Iparbanktól . 1868-ban felvett kölcsön törlesztésére kívánta fordítani. A vagyonfelmérés szerint a 810-es számú telket a fogadóval és egyéb melléképületekkel 17.550 forintra, a 807-est, amit Reizner több évre bérbe adott, 10.826 forintra becsülték. Mindkettő meglehetősen nagy, 10 szobás, 2 konyhás, zsindellyel fedett, alápincézett épület volt 66 . Jelentős vagyonrészt képviselt a 36 hold szőlő és szántó, amelyhez, kivéve felesége 4 holdnyi örökségét, adásvétel útján jutott. A városi tanács a felsorolt ingatlanokat elegendő biztosítéknak találta, bár az előterjesztés a 14.100 forintra értékelt földtulajdon esetében megjegyzi: "... tekintve, hogy a fekete szántó földek és szöllők holdanként o.e. 400 forintjával szerfelett magasra becsültnek mondhatók a földek holdanként 200 frt szöllő földek vagy kis homok földek pedig holdanként 50 írtnál magasabb becs árba árvaszerű biztosíték alapjául élnem fogadhatók". A kölcsön visszafizetésének módja a következő volt: "Folyamodók kötelesek egyetembe, a felveendő 6.000 forint kölcsön tőke minden egyes száz forintja után, kamatok fejében félévi előleges részletekbe az árva pénztárba Hét azaz 7 forintot éven át fizetni; a tőkét pedig tíz év alatt tíz egyenlő részletekbe törleszteni." A betáblázásra kijelölt épületeket kötelesek voltak a kölcsön egész időtartamára 3600 Ft erejéig tűzkár ellen biztosítani. A kölcsön visszafizetését már valószínűleg nem Reizner András, hanem az örökösei teljesítették, ugyanis a vendégfogadó üzletét csak a 70-es évek elejéig tartotta fenn 67 , majd Pestre költözött és ott halt meg 1877-ben 68 . Reizner András életútja, munkálkodása különbözik elődeitől. Míg azok a patriarchális céhes viszonyok között éltek és dolgoztak, addig Reizner András a feltörekvő, a vállalkozó iparos jellegzetes képviselője volt, aki pénzét ingatlanokba, földtulajdonba fektette. így már érthető, hogy a családi hagyományokkal szakítva fiát sem iparosnak szánta, hanem taníttatta, értelmiségi, ügyvédi pályára orientálta. 66 Ma már egyik sincs meg. A 810-es helyén (az árvíz után a kiskörút megnyitásával saroktelekké vált) 1911-ben felépült a Müller - vagy Forbáth ház (földszintjén a BÁV üzlete). A 807-es helyén áll az emeletes Keméndy ház (mellette a Domus áruház), v.o. Péter László 1981. 58-59. 67 U.o. Tanácsi ir. 1872/7631. A gyakori katonai beszállásolással okozott kár megtérítését kéri. 1873/8009 Reizner András által Lepeczián Luciántói követelt 33 Ft. A város fejlődése, a tér arculatának átalakulása sem kedvezett a piac közelségéből adódó hagyományos vendégfogadós üzletnek. 1872-ben fölépült a palotaszerű főreáliskola, az országos vásárok színhelyét adó Búza térből lassan Dugonics sétahely lett. Reizner János 1900. II. 269. Még az építkezés évében a környék háztulajdonosai, köztük Reizner András indítványozták a tér mélyedéseinek feltöltését. CsmL Tanácsi ir. 1872/4529. A tér rendezését, fásítását a városi tanács a következő években el is végezte. U.o. 1873/5321. A korábbi állapotra jellemző, hogy nemcsak lovat tartottak a belvárosi házakban, hanem más háziállatot is. Reizner Andrást pl. 1867-ben 36 db sertés engedélytelen tartásáért bírságolták meg. CsmL Tanácsi ir. 1867/6920. 68 Szegedi Híradó 1877. 18. sz. febr. 11. 211
