A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Történelem - Fári Irén: A Reizner család. Száz év egy iparofamília történetéből
Először 1859-ben bukkan föl a neve katonai beszállásolás kapcsán mint "helybeli kerékgyártó mester és vendégfogadós" 55 , majd ugyanabban az évben a cs.kir. megyehatóság jelentést kér "Reiszner András bognár mester által, mesterségének Vidács Józsefnek történt bérbe adási ügy miben létéről". 56 Az iratok hiányoznak, így csak annyi bizonyos, hogy a későbbiekben Reizner Andrást csak mint bormérőt és vendéglőst említik az iratok. Ugyanezekből az iratokból az is kiderül, hogy a háza és fogadója a Búza tér 810. szám alatt volt 57 . (Dugonics tér 11.) Ebben az időben nem ment ritkaságszámba, ha egy iparos szezonálisan vagy végleg felhagyott mesterségével és italmérést vagy vendéglőt nyitott. A Búza piacon cserélt gazdát a délvidék mezőgazdasági terménye, az országos sokadalom kedvezett a vendéglátó üzlethez, a környéken több fogadó is működött 58 . A Reizner fogadó több szempontból érdekes számunkra. Valószínűleg ezt a telket vásárolta Reizner András 1847-ben 59 , abban az évben, amikor fia, a későbbi történetíró született. 1852-ben új ház alapvonalának kijelölését kérte 60 , majd 1858-ban kérvényezte az újonnan épített ház adómentességét 61 . Ezt a Búza téri 810-es sz. házat (a Függelékben közölt iratokban 3444 számú, a későbbi Dugonics tér 11.) kell tekintenünk a történetíró Reizner János ha nem is szülőházának 62 , de annak a szülői háznak, amelyben felnőtt, majd még apja életében a ház tulajdonosa lett 63 és az 1880-as évek közepéig lakta. A Búza téren volt még egy háza Reizner Andrásnak, a 807-es számú (3442-es). Ez azonban 1861-ben még más néven szerepelt és 1875-ben pedig már nem Reizner tulajdon 64 . Mindkét házról részletes felmérés áll rendelkezésünkre 1871-ből. Mivel Reizner András elődeitől, testvéreitől eltérően az új, a vállalkozó polgár típust testesítette meg, akitől nem volt idegen a különböző pénzügyi akció sem, ennek köszönhető az a részletese vagyonbecsű 65 , amelyet a függelékben közlünk és amiből részletes és pontos képet kapunk a család vagyoni helyzetéről, ingatlanjairól, házai nagyságáról, értékéről. 55 CsmL Tanácsi ir. IV.B. 1107.b. 1859/9207 "... istállójában az állami beszállásolás következtében szenvedett károk megtérítéséért esedezik". 56 U.o. 1859/13132 57 CsmL Tanácsi ir. 1865/396. Reizner András kéri az 1863. évi fogyasztási adóhátralék elengedését, mivel a bormérési üzlete igen csökkent. U.o. 1867/4761. A Tisza rendkívüli áradása miatt a várból kiszorult katonaságból két napra 26 lovat, 36 napra 15 lovat és 6 embert szállásoltak el Reizner vendéglősnél, aki, mivel a beszállásolás a Szentgyörgyi országos vásárra esett, jelentős bevételtől maradt el, de csak az istállóban okozott kár megtérítését kéri. 58 Sz.Szigethy Vilmos 1988. 59 CsmL Törvényszéki ir. 1847/1830; 2573. Nagy Pál Balázstól vett háztelkében törvényesen beiktatták. A ház pontos helyét nem adták meg. 60 U.o. Tanácsi ir. jkv. 1852/4649. - az iratok hiányoznak. 61 U.o. Tanácsi ir. 1857/4885. - az iratok hiányoznak. 62 Szeged Belvárosi Róm.kat. plébánia, Kereszteltek könyve 1847. január 20, bejegyzett lakcím: Szeged, Belváros. » « CsmL. Tanácsi ir. 1876/11412. 64 A Palánk 807-es sz. ház tulajdonosául 1861-ben Rosenthal Vibort említik a Szépítő Bizottmány iratai, 1875-ben Keméndy házként írja a Szegedi Híradó. Mindkét adatra T.Knotik Márta hívta fel figyelmemet. Érdekességként megjegyzem, hogy 1873-75 közt Reizner János első feleségével, Jeney Máriával lakott ebben a házban. Ld. Szeged Belvárosi Róm.kat. plébánián őrzött Kereszteltek könyve XV., XVI. kötet, Meghaltak könyve X. kötet. « CsmL Tanácsi ir. 1871/4253. 210
