A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Történelem - Fári Irén: A Reizner család. Száz év egy iparofamília történetéből
német iparosok kiszorultak a sáncárkon kívülre, de akkor is igyekeztek a palánk körül maradni, a forgalmas tereken, nagyobb utak mentén'elhelyezkedni 6 . A viszonylag gyors elmagyarosodásuk egzisztenciális szükségszerűségből adódott. A kerékgyártó céh például (1821-ig a kovácsokkal közös céh volt) feljegyzéseit, jegyzőkönyveit a múlt század elejéig főként németül, vagy fölváltva németül-magyarul vezette, a tizes évektől azonban csak magyarul 7 . Sajnos a fent említett összeírások nem tartalmaznak adatokat a család vagyoni hovatartozásáról. A polgárjogért fizetett 6 frt taksa sem vagyoni besorolást jelent, hiszen ebben az időben a külföldről jött 8 frt, a hazai betelepülő 6 frt, a helybeli születésű 4 frt polgárosító díjat tartozott fizetni 8 . Az a tény azonban, hogy a beköltözés után hamarosan házat tudott venni és a polgárjogot is megszerezte, biztos anyagi helyzetre enged következtetni. A házon kívül más ingó vagy ingatlan vagyonnal nem rendelkezett, gyarapodó családját csak mesterségéből tartotta el. Az 1777-78-as összeírás szerint három fia és egy lánygyermeke volt. A Szegedi Belvárosi Róm.Kat. plébánián őrzött anyakönyvekben viszont csak egy fiú, az 1775-ben született János adatait találjuk 9 . Mivel ebből az ágból származott később a történetíró Reizner is, ezt a családfát igyekszünk megrajzolni a következőkben. Annál is inkább, mivel a többiek élete a hiányos források alapján nem követhető. Reizner Jánoson kívül mindössze egy Antal nevű bognárlegényt találunk a céhkönyvekben, akit 1797-ben írtak be a legények társaságába, Szegeden tanult, szabadult 10 . Lehetséges, hogy testvérek voltak. A foglalkozás természetes módon öröklődött családon belül. A céhek az apák mesterségét folytató fiúkat előnyben részesítették úgy a szegődésnél mint a remeklésnél. A Reiznerek három generációja volt bizonyíthatóan bognár. A második generáció: Reizner János (1775-1838) A fent említett Reizner János - a hasonnevű történetíró nagyapja - 1792-ben 17 évesen szabadult fel 11 . A kötelezően előírt néhány év vándorlás után 12 szülővárosába visszatérve bérelt házban, de saját műhelyében dolgozott évekig. Igaz, a mesterségbeli önállósággal járó költségek előteremtése még egy iparos családból származónak sem volt könnyű feladat, Reizner János például adós maradt a házbér fizetésével, emiatt a háztulajdonos hat évre visszamenőleg beperelte 13 . Míg a céhbekerülés családi kapcsolata révén nem okozhatott problémát, a valódi önállósághoz időre és nem kevés pénzre volt szüksége. Mintegy tíz év kellett ahhoz, hogy a céhes elvárásoknak megfelelően 6 Jenőfi Éva 1932. 17. 7 HilfLászlQl929.49. 8 Reizner János 1900. III. 108. 9 Szeged Belváros Róm.kat. plébánia. Kereszteltek Könyve VI. köt. 10 Móra Ferenc Múzeum (MFM) Céhiratok 299. и Uo. 12 CsmL Tanácsi ir. jkv. 1795/157. Reizner János vándorlásban lévő bognárlegény részére bizonyítványt ad a városi tanács. 13 CsmL Tanácsi ir. jkv. 1808/3136, 3430. Haby József kovácsmester kéri Reizner Jánost "Háza bérlésének, vagy árendájának egész hat esztendőkre leendő meg fizetésére, vagy miatta tett költségeknek meg adására szorítani" Reizner mentségét, miszerint "máshut magának alkalmatosabb helyre akadott" nem fogadták el. Végül 50 Ft-ban határozták meg a jóvátételt, amit Reizner is elfogadott. 204
