A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Néprajz - Szakál Aurél: Emberfejes dudafejek a Magyar Alföld déli részén

mes vidéke pedig távoli szórvány. A két utóbbi helyhez kötődő női fejes duda foglalkozáshoz (pásztor, kubikus) kapcsolható. Az elterjedtségből következik, hogy valószínűleg Szegeden vagy Szegedhez közel született meg az emberfejes dudafej gondolata a Dél-Alföldön. Erre a XIX. század közepén, a kecskefejes dudafej magyarországi elterjedése után kerülhetett sor. 1870 körül már bizonyosan létezett emberfejes duda a Dél-Alföldön. Az újítást jelzi, hogy egyszerre három féle dudafej típus (kecske-, kos- és emberfejes dudafej) is használatban volt ezen a területen. A dél-alföldi kecskefejes dudafej néhány kivétellel, a kosfejes és emberfejes dudafej mindig a fújtatós és rövid bordós dél-alföldi bőrduda típuson figyelhető meg. A dél-alföldi emberfejes duda használata — a kosfejű dudához hasonlóan — a XIX. század második felére és a XX. század első felére tehető. Az emberfejes duda egy-két idős dudás révén kicsivel tovább maradt fenn. Az utolsó dél-alföldi dudás 1975-ös halálával az emberfejes bőrduda teljesen eltűnt a néphagyományból. Összegzésül elmondható, hogy az emberfejes dudát a XIII-XIV. században NyugatEurópában és a XVII. században Flandriában már ismerték. A kecskefejes duda a XVIII. század elejétől kezdett elterjedni, és a XIX-XX. században csak KözépEurópában használták. A Dél-Alföldön a kecskefejes duda után a kosfejes és az emberfejes duda is elterjedt a XIX. század második felében. Hasonló jelenség még a boszniai és dalmáciai diple és mjesnice nevű dudák emberarcos vésete a XX. században. Magyarországon csak a Dél-Alföldön volt emberfejes duda. Az emberfejes dudafejeket fából készítették domború faragással és színesre festéssel. Sokkal gyakoribb közöttük a női fejes dudafej, mint a férfifejes. A helyi fejlődés eredményeként kialakult, európai viszonylatban is egyedülálló, különlegességnek számító dél-alföldi emberfejes duda használata a XIX. század második felére és a XX. század első felére tehető. Mivel főleg Szeged környékére jellemző, ezért szegedi dudának is nevezhetjük. ADATKÖZLŐK Bába Pálné (Puskás Piroska) 1924. Domaszék - 1990. júl. Béliig József 1925. Kiszombor - 1989. szept. Borsi Ferenc 1909. Mindszent - 1988. júl. Börcsök János 1904. Domaszék - 1988. aug. Czékus János 1919. Kiskundorozsma - 1988. okt. Daka Imre 1909. Röszke - 1990. jan. Daka Imréné (Mása Irén) 1927. Domaszék - 1988. okt. Daka János 1910. Domaszék - 1988. aug. Dubai János 1911. Szakmar - Bogyiszló 1989. aug. Farkas József (1.) 1904. Királyhalom-Bokor tanya - Ásotthalom 1990. febr. Farkas József (2.) 1905. Nagyszéksós - Röszke 1990. jan. Fodor József 1914. Szeged-Alsóváros - 1988. szept. Halál Antal 1927. Szegvár - 1989.^aug. Herédi Mária 1902. Mórahalom - 1990. jan. Hódi György 1936. Kübekháza - 1990. nov. Juhász István 1930*. Csólyos - Csólyospálos 1992. okt. Juhász Péter 1936. Csólyos - Csólyospálos 1992. okt. Kismarton András 1905. Átokháza - Ásotthalom 1990. febr. 167