A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Néprajz - Szakál Aurél: Emberfejes dudafejek a Magyar Alföld déli részén

alkalmas fát használtak. A kiválasztott faanyagba először derékszögű széljáratot 18

° fúrtak. Majd domború faragással kiformálták az emberfejet ábrázoló dudafejet. A széljáratot — a nyaknál és a tarkónál lévő furatokhoz képest — a fejben öblösre faragták. Erre az egyenletes levegőáramlás szempontjából volt szükség. Az emberfej tömlő felőli részére kívülre, körbe egy mélyedést faragtak. Ez segítette a bőrtömlőnek a dudafejhez kötözését. Kivételt képeznek a szegedi múzeum 1907-es dudafejei. Ezeknél a széljárat nem öblös, és hiányzik a mélyedés, mert ezek a fejek nem dudáláshoz, hanem a múzeum részére készültek. A dél-alföldi kontyfésűs női fejek és a kalapos, sapkás férfifejek a magasabbak (9.3-12.5 cm). A kontyfésű nélküli női fejek a kisebbek (8.6-10.2 cm). Kivétel a 12.5 cm-es rúzsai dudafej. Az ismert emberfejes dudafejeket - a kiskunfélegyházi kivételével — színesre festették. Az arc fehér, a száj vörös, a szem kék és fekete, a haj sötétbarna és fekete volt. Gyakran festettek pöttyöket a szem köré és rozmaringágat a nyakra. A faragott és festett fejek készítői a hiteles ábrázolásra törekedtek, de egyszerűsítve, sémaszerűen, miközben a formákkal küszködtek.

181 Az emberfejek egy része rutinos, sémaszerű faragany, másik része naiv bájt sugároz. A bizonyosan később készült fejek a legnehézkesebben megformáltak. Ilyen az 1930 körüli kiszombori és az 1926-os rúzsai dudafej (21., 30. kép). A nőket arcpirosítóval, főkötővel, konty fésűvel és fülbevalóval, a férfiakat kalappal, sapkával és bajusszal ábrázolták. Az emberfejű dudafej megformálása polgáriasuló paraszti ízlést tükröz. Sémaszerű faragása és olaj festékkel való befestése a közeli nagyváros, Szeged hatását jelzi. Az emberfejes dudákat azonban szegényparaszt dudások használták. Az emberfejek a díszítés szándékával kerültek a dél-alföldi bőrdudákra. A dudafej nyakára 1-2 cm széles fémgyűrűt erősítettek, hogy a fej szét ne repedjen a sípszár sokszori beillesztése miatt. A dudafej tömlőbe csatlakozó nyílását olykor vékony vászonnal fedték, hogy ne kerülhessen szennyeződés a tömlőbőr a sípokhoz. A dél-alföldi női és férfi dudafej szoborszerű emberfej ábrázolás. Műfajilag közeli darabok a fafaragásokon és kerámiákon fordulnak elő. Ilyen kerámiák az emberfejű pálinkás butellák, boros edények, perselyek és a fejalakú só-, cukor-, dohánytartók. Fafaragásban emberfej önállóan például a faragószék emberfejnek kiformált szorítófeje, vízimalom cölöpjének és kocsma cégérének emberfeje, a fejben végződő botok, pásztorbotok és az emberfejes citera.

182 Emberfejű népművészeti tárgyakat főleg az Alföldről ismerünk a XIX. század elejétől kezdődően. Ezek is fontos adatok ahhoz, miért került a dél-alföldi bőrdudákra emberfejes faragvány. A dél-alföldi emberfejes duda elterjedését jelző legtöbb adat Szeged környékéről — az Üllés, Rúzsa, Ásotthalom, Magyarkanizsa (Kanjiza), Kiszombor, Földeák által határolt területről — származik (34.térkép). Azért lehet az ilyen dudákat szegedi dudának is nevezni, mert a kiskunhalasi, kiskunmajsai, csólyospálosi adatok szorosan kapcsolódnak az előbbi területhez, és mert Petőfiszállás, Csongrád, Szentes gyengén adatolt. Kiskunfélegyházán már nem festett a női dudafej, Szakmar, Kecskemét és Te18

0 Rakonczai János 1969. 17. 181 Domanovszky György 1981.

1. 236-237. 182 Andrássy Kurta János 1944. XI. t.; Fél Edit-Hofer Tamás 1966. 23. és 10., 11., 14., 15., 16. kép, III., IV. t.; Kresz Mária 1971. 5-32.; Hofer Tamás-Fél Edit 1975. 45. és 222-224., 402420. kép; K.Csilléry Klára 1977. 677-682.; Bellon Tibor-Szabó László 1987. 205. kép; Csapóné Tábori Hajnalka 1987. 164.; Füvessy Anikó 1987. 547-553., 566., 580., 587. kép; P.Szalay Emőke 1989. 345., 353-359. kép; Kresz Mária 1990. 316., 321., 349., 364., 384. kép; Nagy Vera 1990. 494., 495., 521. kép; Erdős Péter magángyűjteménye (Hódmezővásárhely) emberfejes citerája. 166