A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Néprajz - Szakál Aurél: Emberfejes dudafejek a Magyar Alföld déli részén
Csólyospáloson 1950-52 körül még látható volt lány fejes dudájával Csipak András. 126A Ő az 1920-as években még Rúzsán járta a tanyákat hangszerével. 1268 (6.kép) A fényképre Fazekas István hívta fel a figyelmem. Varga Vince menyecskefejes dudájával a szegedi tanyákról öregkorában került Kiskunhalasra, ahol 1939-ben még dudált Vargyas Lajosnak. 127 Batyik József Klárafalván, majd Deszken zenélt az 1940-es évekig Mariska nevű bőrdudáján. 128 Hódi György Kübekházán az 1930-as években még használta női fejes dudáját. 129 Béliig Mihály 1939 tájáig játszott Kiszomborban a Mariska fejes didlidudájával. 130 Lajtár Péter Kiszombor, majd Szőreg bőrdudása az 1950-es évekig Mariska, hónalj Mariska elnevezésű hangszerével. 131 Dombi Lajos Földeákon muzsikált az 1930-as évekig babafejes dudájával. 132 Samu István csongrádi bőrdudásnak az 1920-as évek elején még megvolt női fejes dudája. 133 Kiskunfélegyházán a volt Pokol pincénél 1910 táján készült fényképen ismeretlen dudás látható vásári nép körében. Kezében tipikus menyecskefejes dél-alföldi bőrdudát tart. 134 (4.kép) Szakmaron Imár bácsi és Sebők bácsi dudált az 1920-as évek elején. Mindkettő dudáján fából kifaragott és kifestett "szép, kis lanyfej" volt. 135 Máshol is használtak még a DélAlföldön női fejes dudát. Magyarkanizsán (Kanjiza, Jugoszlávia) "szerb embernek vót, szép babafeje vót". 136 Kiskunhalason a századfordulón vásárban volt olyan bőrduda, amelyen "porcelán kisasszony" ékeskedett. 137 Kiskunmajsán "nagylány fejre" faragott dudára emlékeztek. 138 Petőfiszálláson az 1930-as években a dudás "hóna alatt a baba játszott, elől". 139 Kecskemét környékén 1910 körül pásztoroknál láttak női fejes dudát. 140 Erdei Imre szentesi dudás a múlt század végén "Tömös megyében, a Tömös tőtésin" látott, valószínűleg ott dolgozó kubikusnál "olyan dudát, akire női fej vót kifaragva". 141 A menyecskefejes dudákat a dudás és környezete gyakran emlegette női néven: Mariska, Bözsi, Kati 142 , Rozika 143 (Szeged környékén), Manci 144 , Marcsa 145 (Domaszék). Leggyakoribb a Mariska elnevezés volt (Szeged-Alsóváros, Kishomok, Ásotthalom, Rúzsa, Szőreg, Deszk, Klárafalva, Kiszombor). 146 126A Juhász István, Juhász Péter, Palotás Pál és Palotás Pálné közlése 126B Rakonczai János 1969. 14., 15., 29. 127 Vargyas Lajos 1954. 11.; Sárosi Bálint 1964. 59. 128 Szigeti György 1984. 718.; Rusz Cvetozár és Sebők Papp Imre közlése 129 Hódi György közlése 130 Béliig József közlése 131 Lajtár Eta, Lajtár Tibor és Sánta Gizella közlése 132 Hankóczi Gyula 1982a. 62. 133 Maszlag István, Samu András (1.) és Samu András (2.) közlése 134 Tálasi István 1977. 304-305. közötti kép; Sárosi Bálint 1986. 30. kép 135 Dubai János közlése 136 Papp Péter közlése 137 Nagy Czirok László 1965. 333. 138 Hankóczi Gyula 1979. 47. 139 Hankóczi Gyula 1980. 16. 140 Leskowsky Albert szíves közlése 14 i Derzsi Kovács Jenő 1985. 155. • 42 Paksa Katalin 1969. 136. 1 43 Manga János 1969. 49. 144 Daka János közlése 145 Daka Imréné közlése 14 6 Vö. 109., 114., 123., 124., 125., 128., 130. és 131. jegyzet 161
