A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Néprajz - Szűcs Judit: Csongrádi cseregyerekek és cserelegények

Bálint Sándor 1957 Szegedi Szótár. Budapest II. 196. Barta László 1989 Csongrád város jegyzője. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XIV. Szeged. 159-173. Csorna Zsigmond 1988 Gazdasági, kulturális és családi kapcsolatrendszer a Káli-medence és Stájerország, valamint a nyugat-magyarországi Felső-Őrség (Dél-Burgenland) között (18-20. század). In: Kapcsolatok rendszere a Káli-medence falvaiban. Szerk. Laczkovics Emőke. Veszprém. 133-163. Dudás Lajos É.n.l Közoktatás és közművelődés. In: Csongrád város monográfiája. I. 1-33. É.n.2 Iskola és művelődés. In.: Csongrád város monográfiája. II. 1-53. Kosa László 1986 Gyerekcsere és nyelvtanulás. In: Hungaro-Polonica. Tanulmányok a magyar-lengyel történelmi és irodalmi kapcsolatok köréből. Szerk. Kiss Gy. Csaba és Kovács István. Bp. 175-181. 1987 A magyar népi kultúra táji megoszlása, 1880-1920. Bp. Doktori értekezés tézisei. Kováts István 1981 Egy szegény pórfiú önéletrajza. Bp. 384. Nagy Gyula 1965 Csere gazdalegények Ethn. 610-612. Paládi-Kovács Attila 1988 Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Gömör néprajza. XIV. Debrecen 147. Somogyi Gyula 1912 Arad vármegye néprajzi leírása. Arad. 368. Szűcs Judit É.n.l Paraszti polgárosulás Csongrádon (A szak- és általános műveltség megszerzésének lehetőségei). Elhangzott az 1989. évi Csongrád megyei felolvasóülésen 1989. november 27én. 1-7. É.n.2 Paraszti polgárosulás kezdetei Csongrádon. In: Mozaikok Csongrád város történetéből 1989. Csongrád. Megjelenőben. Kézirat 1-13. Újvári Zoltán 1977 Gömöri népdalok és népballadák. Herman Ottó Múzeum Miskolc. 125. CSONGRADER KINDER- UND LEHRLINGSAUSTAUSCH Judit Szűcs Im Karpatenbecken wurden mit dem Ziel des Sprachenlernen Kinderaustausche, datiert mit dem 16. Jahrhundert organisiert,, die meisten Angaben stammen aus XIX. und XX. Jahrhundert. In dieser Zeit ist es gelungen einen Austausch zwischen den Bauern, Handwerkern ungarischer Muttersprache aus Csongrád in der südlichen ungarischen Tiefebenen und den Landwirten der schwäbischen Dörfer aus Torontal über mehrere Generationen hinweg, vorzuzeigen, der sich auch traditionell entwickelte. Ungarische Jungen und Mädchen der Elementarschulen gingen is die Bürgerschulen anstelle der schwäbischen Kinder, die gekommen waren, Ungarisch zu lernen. In der Zeit während der zwei Weltkriege geland es durch die Landwirtschaftskammer des Landes mit dem Ziel des Erfahrungsaustausches einen Austausch zwischen den sich im Gesellenalter befindenden Jungen von Csongrader und deutschen Landwirten zu organisieren. Diese Austausche brachten Verbindungen für das gesamte Leben mit sich und sie hatten auch eine Sprachkenntnis als Ergebnis. 152