A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Néprajz - Grynaeus Tamás: Nagy Pálné Balog Emerencia hadikfalvi (garai) gyógyítóasszony

nak szokták mondani, hogy sárigságban van. Az olyan az meg se él vele, az olyan az nem egészséges. Avval születik az." (Sárgaságos csecsemőket nem szokták kehelybe leheltetéssel gyógyítani, mint a felnőtteket.) (Mastitis neonatorum) "Fëresztette az édesanyja, mosogatta s elmúlott. (Mitől lett?) Csak magárul, csak maga testiből jött." Csecsemő "De nem hagyták ám egyedül. Reatette az édesanyja az olvasót, ide a kötőcskéjire s a könyvet, a szentkönyvet (imádságos könyvet. Azt is rátették), majd vigyáz rea. (Ki ellen?) Hát a szépasszonyok, mer megszoptatják. (Azok kik?) Boszorkányok, így mondtuk. (Mirül lehet látni, ha a szépasszonyok megszoptatták?) Nem lehet semmirül látni, az a gyerek beteg lesz. Másképpen nem (t.i. védekeztek ellenük). Mert magára nem hagyták úgy a gyerekeket. (Ellenük mit?) E' csak úgy példabeszéd vót. De mi nem láttuk, nem láttuk — csak mondtuk: ne hadd benn, mert megszoptatják a szépasszonyok. (Hányan vannak?) Hát ki tudja áztat megmondani?" (B.E., A.A.) Szépasszonyok köpködéséről (=betegség) is hallott. Agos "Sovány volt, olyan vékony kezecskéi, meg minden. De Orbán Lőrincnének olyan gyereke volt, hogy nem volt orra, olyan volt, mint a kacsának a szája, de nem élt sokáig, meghalt. (Az agos gyerekkel mit csinálnak?) Megfőzték a régi öregek, volt egy olyan ház, hogy lehetett kerülni, s akkor oszt az egyik tüzelt bent a házban — három asszony volt bent — s egyféle nevük volt, s akkor ment, egyik benézett: - Mit főz komámasszony? - S agot. (További részletekre nem emlékszik). A leánykát megferesztették, abba a vízbe, s avval osztán kiöntötték a leánykát a ganyéra. Csak es leányka volt, rongyocskába öltöztették, gubancba, kitették a ganéra, aztán visszavették, megmosgatták. A többiek háromszor megkerülték a házat s örökké beszóltak: — Mit főz komámasszony? Akkor doktor nem vót, az asszonyok doktoroztak, vót egy öreg bába, óh, de a mennyit tudott, mennyit tudott, s mennyit mondott, s mennyit tanyítotf, de hát rég volt, onnattóte sokat csetlettünk-botlottunk, mindent elfelejtettünk, még a nevünket es." (1967). "Tuggya, vagyon olyan: élhetetlen gyerek jő a zanyának a világra, hogy nem fejlődik a gyerek. Belételik egy hét, kettő, a gyerek nem fejlődik. Akkor megmutatta egy öregebbnek, az az öregebb azt mondta: - Főzzük meg! Csak a tűszelyre tették a gyereket. Akkor — hajjá — megfőzték a gyereket. (Hogy csinálták?) Áztat? három nevezet, három nap. Ma hetfü, má(h)oz egy hét, úgy három hetfü. Aztán úgy a gyereket. A gyerek kiterezálódott, helyregyött, hát. Mert ez olyan vót. Aztán úgy. (Mindig hétfői napon csinálták?) Hetfüi nap. (Napközben, reggel, vagy este?) 129