A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Régészet - Boldizsár Péter: Középkori kályhacsempék Székesfehérváron
Az orrtagokkal díszített négyszögletes kályhaszem mázas analógiája a vétesszentkereszti bencés apátság leletei közt szerepel, 2 de előfordul ez a típus a budai várpalota északi előudvarán folytatott feltárás leletanyagában is szürke, redukált égetésű, mázatlan változatban. 3 Mindkét helyen az Anjou-kori királyi műhely működésével hozható kapcsolatba ennek a típusnak az előfordulása. Egy hasonló kályhaszem töredékét a várpalotai vár leletanyagából is ismertették. 4 Más jegyeiben is az Anjou-kori királyi műhely termékeivel mutat rokonságot ez a leletcsoport: a kettős keretelés a budai Anjou-kori I. csoport síkcsempéin 5 , a barnafoltos zöld máz a véresszentkereszti Anjoukori 1. és 3. típus csempéin fordul elő. 6 Úgy vélem, a johannita kolostor ezen leletei az Anjou-kori királyi műhelyben készült csempék töredékei, bár a dongáshátú merműves csempék eddig ismeretlen típusok, a mérmű töredékek az ismert csempék egyetlen típusába sem illeszthetők be. A mérművek plasztikussága és profilgazdagsága alapján egy egyszerűbb kiképzésű kályhához tartozhattak a barnafoltos zöld mázzal készült töredékek, ahol a négyszögleges orrtagokkal díszített kályhaszemek alkothatták a kályha alsó négyszögletes építményét, amelyen a dongáshátú csempékből álló sokszögletű felépítmény állt. Az olajzöld és sötétsárga mázas töredékek egy másik kályhához tartozhattak. Kályhaszemek A johannita kolostor leleteinek egy másik csoportját alkotják a 63. szelvényben lelt mázatlan, vörösre égett cserépből készült kályhaszemek töredékei. A töredékek alapján rekonstruálható egy kisméretű négyszögletes kályhaszem, amelyet belső oldalfelezőin, a peremmel elgy síkban elhelyezkedő, ék alakú idommal díszítettek. A kályhaszem oldalainak mérete: 10,6 cm, az erősen befelé hajló oldalfalak alapján úgy gondolom, mélységi mérete sem lehetett sokkal több tíz centiméternél (28. kép). Egy hasonló méretű, négykaréjos peremmel kialakított kályhaszem rekonstruálható még a töredékek alapján (29. kép) A négy szögleges darab párhuzamaként a 15. század második felében készült, a kőszegi vár anyagában előforduló, áttört orrtagokkal díszített kályhaszemek kínálkoznak. 7 A négykaréjos kályhaszem mázas párhuzamát az Anjoúvkori kályha anyagában mutattuk be. Egy szív alakú peremmel készült mázas kályaszem is rokonitható leletünkkel a visegrádi palota 14. századi leletanyagából. & Az István Király Múzeum anyagába 1910-ben ismeretlen lelőhelyről bekerült épebb négykaréjos kályhaszem szolgál még párhuzamul (30. kép), ennek anyaga barnásvörösre égett sovány cserép. Szájátmérője: 9,6 cm, mélysége: 15,5 cm. Kályhaszemeink anyaguk, kidolgozásuk alapján a 15. század második felében helyi műhelyekben készülhettek. Egyszerűbb szerkezetű szemeskályhák, kemencék díszítésére szolgálhattak. Vörösre égett cserépből készült kerek szájú, pohár formájú kályhaszemek töredékeit leltük a johannita kolostor feltárás 58-62. szelvényeiben (31.-42. kép). Hasonló, szürke redukált égetésű cserépből készült töredék a belvárosban, a Géza tér feltárásán a 3. ,2 M. Kozák Éva 1984. 194-195. 3 Boldizsár Péter 1989. 104-105. 4 Holl Imre 1984. 215-217. 5 Holl Imre 1958. 215-218. 6 M. Kozák Éva 1984. 190. 7 Holl Imre 1974/75. 50. 8 Holl Imre 1958. 212-214. 84
