A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Régészet - Vályi Katalin. Középkori eredetű erődített templomok élelmiszer-tároló funkciójáról

a közösség ingóságainak őrzésére szolgál

23

. Az 1789-es egyházvizsgálat az eredetileg a templom falához közel, fából épített gabonatárolók tűzveszélyessége miatt már így rendelkezik: "A templomnak és kastélynak bátorságban lehető helyheztetésére elkerülhetetlenül szükségesnek találta a visitátio, hogy a fából épült conservatoriumok helyett kőből vagy téglából valók állíttassanak, cserépfedéllel és azok is nem a templomhoz közel, mint vágynak,...hanem inkább a kastély falai mellé."

24 Ezután kerülhetett sor a várfalak tetején körbefutó, a még ma is meglévő lőréssorokhoz szolgáló védőfolyosók lebontására s a raktározás ma is látható formájának kialakítására. Belül a várfalak tetejéről félnyeregtető ereszkedik az itt sorakozó pillérekre, ez alatt tartja évszázadok óta értékeit a falu közössége, ládákba, hombárokba zárva. 1868-ban így írt erről Orbán Balázs: "E templomot egy szabálytalan négyszögidomú, öt erős bástyával ellátott várkastély környezte, mely még most is épen fennáll, sőt régi védelmi hivatását még most is folytatja, amennyiben a lakosok gabonáját és féltőbb holmiját védi tűz és tolvajok ellen, minden lakosnak ott kimért helye lévén, hová a szászok szokása szerint záros szuszékokban (nagy fedeles faládák, melyekben leginkább gabonát tartanak) beteszik féltőbb holmijukat."

25 (1-2. kép) Szászhermány templomerődje esetében viszont valószínűen már a 15-16. században mindjárt maradandó anyagból építhették az élelmiszertároló kamrákat,

26 melyekről Orbán Balázs 1873-ban rosszallóan jegyzi meg: "A díszes egyház külsője a mellékhajók fölé épített és oldalaihoz támasztott éléskamrák által egészen el van idomtalanítva.

27 A templom oldalfalaihoz épített kamrákkal azonban (3-4. kép) a falu lakói nem elégedtek meg, hanem a belső udvar védőfalához két szinten összesen még 200 kis kamrát építettek, az emeleten lévő kamrákhoz vezető, fából készült nyílt folyosókkal és lépcsőkkel együtt (5. kép, 3. alaprajz). Az északi kamrasor egy része azóta elpusztult, ezen az oldalon már csak 2-2 kamra látható

28

. Az élelmiszertárolás legkomolyabban kiépített példáját a Brassótól északkeletre fekvő Prázsmár szász evangélikus temploma, a Barcaság legtekintélyesebb templomerődje esetében láthatjuk. Építéstörténete tipikusnak mondható: a 13. századi eredetű, többször átépített gótikus templomot a török terjeszkedésének hatására a 15. században kettős védőfallal és bástyákkal erősítették meg

29

. (6. kép, 5. alaprajz) Az erődítés hatékonyságát jelentősen fokozhatta az önellátásra való törekvés, amiről ugyancsak Orbán Balázs leírásából értesülhetünk: "...a források vize földalatti mesterséges csöveken volt a templomvárba bevezetve oly módon, hogy azt az ellenség föl nem fedezhette. Volt ott egy lóerőre alkalmazott malom is."

30 Ennek ellenére a 18. századig legalább 14 alkalommal pusztították különböző — főleg török — seregek a templomerődöt, aminek e támadások során nem mindig sikerült védelmi- és értékmegőrző funkcióját ellátnia. Egy ilyen esetről tudósít az alábbi elbeszélés is: "1704-ben a kuruczok pusztították el Prázsmár templomkastélyát, mikor 60 lakost vittek el magukkal. A holdvilági csata után a császáriak Háromszékre ütnek... sok faluját... felégették, visszautjokban a prázsmári várkastélynak estek, s a magyar és 23 Dávid L. 1981.275. 24 Uo. 25 Orbán B. I. 1868. 180. 26 Szentpétery T. - Kerny T. 1990. 62-63. 27 Orbán B. VI. 1873.49. 28 Kiss G. 1990. 133-135. 29 Szentpétery T. - Kerny T. 1990. 134. 30 Orbán B. VI. 1873.57. 78