A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Régészet - Vályi Katalin. Középkori eredetű erődített templomok élelmiszer-tároló funkciójáról

kon figyelhetjük meg (pl. Csenger vagy Mánfa

4

), ritkábban pedig a templomot övező kerítőfalon (így pl. Szikszón

5

). Ez utóbbi már az erődítés fejlettebb változatának tekinthető, akárcsak a templomot övező kerítófal támpillérekkel való megerősítése vagy kaputoronnyal való ellátása. Ez utóbbi megoldásra található a legtöbb példa az erdélyi Karcfalvától

6 a kárpátaljai Visken

7 át egészen a felvidéki Jekelfalváig

8

. Hazánkban egyedülálló példának számít a hejcei templomot övező bástyás erődfal maradványa

9

. Az erődítés tökéletesre fejlesztett változatának, a várfalakkal és bástyákkal ellátott templomkastélynak különösen Erdélyben maradtak fenn szép számmal ragyogó példái. Elsősorban a szász lakosságú falvak jeleskedtek a templomerődök építésében, amelyek már aktív védekezésre is lehetőséget nyújtottak. Erre nagy szükségük is volt, hiszen a leggyakrabban dél felől érkező támadások miatt a szász területek voltak a legveszélyeztetettebbek. A szomszédos székely falvak ugyancsak templomaik megerősítésével reagáltak a növekvő veszélyre, s az így kialakult erődrendszer a szászok védelmi rendszerének szerves folytatását képezte.

10

. A falvak többségében azonban — akárcsak a mai Magyarország területén — Erdélyben is csak a kaputoronnyal vagy anélkül épített cinteremfalak biztosítottak valamiféle védelmet. A magyarországi példák egy részénél az erődített templomok aránylag magas kőfallal vannak körülvéve: így pl. Vörösberény n vagy Sopronbánfalva l2 esetében. Más fallal kerített templomainknál azonban ma már csak alacsony kőfal jelzi az egykori védelmi funkciót: pl. Felsőörsön

13 vagy Gyöngyöspatán

14

. Eredetileg ezekben az esetekben is jóval magasabb lehetett a kerítőfal, amit azonban később a védelmi funkció fontosságának csökkenésével, valamint erő- és anyagiak hiányában egyre alacsonyabb állapotában őrizhettek meg. Erről a folyamatról ad több esetben is igen érzékletes leírást Orbán Balázs a székelyföldi templomok ismertetésében az 1870-es években. Várfalva templomáról pl. így ír: gótikus templom, melyet "...köridomú védfal környezett, ami ....lőrésekkel ellátott erős magas fal volt. Az eredetileg 8 öl magasságú védfal most már félölnyire törpíttetett le."

15 A templom kerítését az időjárás viszontagságai ellen általában valamivel befedhették — erről tudósítanak legalábbis a 18. századtól egyre gyakoribbá váló részletes templomleírások, melyek deszka- és zsindely fedésű kerítéseket emlegetnek. A templomok kerítőfala azonban befedéssel való védelmük ellenére is az épületegyüttesek leggyorsabban pusztuló, gyakran javításra szoruló részét jelenthette, aminek a fenntartási költségei időnként viták tárgyát is képezték. A 17-18. század fordulójáról a bágyi református templommal kapcsolatban maradt fenn egy a templomi ülésrendet megszabó határozat, amiből kiderül, hogy a templomi ülőhelyek jogát a gazdagabbak a vagyonuk mértékéhez kívánták kötni, mert ehhez volt kötve a templom körüli kerítés fenntartásának 4 Marosi E. 1975. 34. és 11. kép 5 Műemlékek BAZ megyében. 1988.51-52.0. 6 Orbán B. 11.1869.86, 90.o.kép 1 DeschmannA. 1990. 169, 174-176. 8 Kozák K. 1967. 155., 11. kép 9 Műemlékek BAZ megyében. 1988. 52-53. 10 Entz G. 1944. 120. и Koppány T. 1967. 148. 12 Genthon I. 1974. 428, 263. kép 13 Genthon I. 1974. 106. kép 1

4 Genthon I. 1974. 388., 118. kép 15 Orbán B. V. 1871.184. 76