A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Régészet - Kovács László: A Móra Ferenc Múzeum néhány régi, honfoglalás kori leletanyagáról: Oroszlámos, Horgos, Majdán, Rábé (Csóka)

7. Cserép orsókarika, lapos. Elveszett, rajza sem maradt. MFMlt.sz.: 15./1911. 1-6. A csak a törzstáján feltárt, minden bizonnyal női csontváz a megmaradt és megnevezett leletei alapján minden bizonnyal szarmata kori volt 111 , ezért a magyar honfoglalás kori leletanyagból törölni kell! 7. A tárgyalt lelőhelyek a horgosi kivételével 112 , a Tisza-Maros-Aranka (a Maros önállósult, s a középkorban Harangodnak nevezett medre) által határolt, a nyugati felében mocsarakkal tarkított löszsíkságon 113 helyezkednek el (15. kép 7). Ezt a vidéket ugyanúgy, mint az őt magába foglaló későbbi Csanád megye területét, a honfoglaló magyarság azonnal megszállta. A Temes-Béga(?)-Maros-Körös és a Tisza vidékét a 10. sz. derekán VII. Bíborbanszületett Konsztantinosz (945-959) császár a magyarok szállásterületének, Turkiának nevezte 114 . Az ezredforduló körül mindez Ajtony nagyúr uralmi területéhez tartozott, s Csanád vezér az 1003-1028 közötti évek valamelyikére keltezhető győztes hadjárata után, az Aranka-háromszög a Maros-kétparti Csanád megye része lett. 115 Vitatott feltételezés szerint 116 Ajtony országa a "fekete magyarok", azaz a kabarok földje volt, de ehhez a kérdéshez a régészet ugyanúgy nem tud hozzászólni, mint a Felső Tisza vidéki kabar területet illetően. ш Az alább tárgyalandó Aranka-háromszöget körülvevő vidék régészeti képe új áttekintésekből (bár sajnálatosan nem feldolgozásokból) manapság már jól tanulmányozható 118 , ezért a továbbiakban csak az említett terület 10-11. századi régészeti anyagából kiemelt sír- és szórványleleteivel foglalkozom. A vidék korai magyar betelepüléséről a kutatás véletlenszerű, s jórészt közöletlen eredményeként felsorolható köznépi temetők hálózata tanúskodik, egyben az őket létesítő és fenntartó falusi települések kialakult rendszerére utalva. Ez azért is fontos, mert nem bővelkedünk a területre vonatkozó, s amúgy is a későbbi idők állapotát tükröző okleveles anyagban. 119 111 A féltorqueshez: VADAY 1985, 359, 367-368, 364: 13.á.21. A lemezlunulához: PÁR­DUCZ 1950, 76.Í.3; VADAY 1987, 53, 5.á.l; VADAY 1989, 297: 5.11. H. Vaday Andrea szíves segítségét ezúton is megköszönöm. 112 Horgos határából ezenkívül a Pöröspusztán 1870-ben talált gazdag, rozettás lószerszámos női sír leletmaradványai ismeretesek: FÉK 1962, 41: No. 416. Őrzési helyük azonban nem a MFM, hanem a MNM KO. lt.sz.: 30./1872; 307./1876. 1341-1360. 113 A terület földrajzi viszonyairól és mezőgazdasági lehetőségeiről: GYÖRFFY 1963, 835. 114 MORAVCSIK 1984, 48. Azt, a Váczy Péter elméletére alapított véleményt, hogy Turkia egyben a gyula szállásterületét jelezte - vö. DÁVID 1974, 12; gyula partvonalának a Marost tekintette: GYÖRFFY 1977, 47, 163. - kétségbevonta: KRISTÓ 1980, 451-452. A legújabban: BÓNA 1989, 106. 115 GYÖRFFY 1963, 836; GYÖRFFY 1977, 164-176. 116 GYÖRFFY 1977, 165-166, 172-173. Véleményével szemben: KRISTÓ 1985, 11-17; TÓTH 1987, 28-29. 117 Vö. FOMIN-KOVÁCS 1987, 65-66. 118 Vö. BÁLINT 1991, Katalógus; BÓNA 1986, 207-217; STANOJEV 1989; KOVÁCS 1990. 119 DÁVID 1974, 8. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom