A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Régészet - Kovács László: A Móra Ferenc Múzeum néhány régi, honfoglalás kori leletanyagáról: Oroszlámos, Horgos, Majdán, Rábé (Csóka)

négyzet metszetű, levágott végű huzalkarperec

94

, három szálból csavart huzalkarperec

95

, több szálból fonott bronz huzalgyűrű

96

, vaskés és kengyelpár. A bemutatott leletek, valamint a sok melléklet nélküli temetkezés egyöntetűen arra vall, hogy magyar köznépi temető 10. sz. vége — 11. sz. első fele közötti részét bolygatták meg, s a földben maradt akár többszáz temetkezés között 10-11. századiak egyaránt lehetnek. 4. Majdan (Magyarmajdán; Majdan, opst. Növi Knezevac): 1895 májusában a helyi új temetőben sírásáskor gazdag avar temetkezést bolygattak meg. A leletmentésre érkezett Lázár Béla segédkönyvtárosnak Fülöp Mihály helyi gazda eladott egy barázdált s-végű aranykarikát

97 (13. kép). A ritka leletet

98 talán az oroszlámosi temetőt is magába foglaló susányi (Susan) dombvonulatnak a falu határába eső részén találhatta, amint azt 1990. IV. 12-i terepszemlénk alkalmával a nagyapja földjének fekvésére emlékező unoka, Fülöp Géza feltételezte. MFMlt.sz.: 7./1895." 5. Rabé (Rabe, opst. Növi Knezevac) -vasúti őrház: 1912-ben "Lévai Péter MÁV altiszt a rabéi vasúti őrház mellett, vízvezetéki csőnek leásása alkalmával mintegy 2 m mélységben csontvázakra s 3 koponyára bukkant, amelyek között, állítólag egy rongydarabba takargatva az alábbi bronztárgyakat lelte" 10

° (14. kép 1-13.): 1-2. "2 bronz halántékkarika" (b). Amennyiben az 1953. évi újraleltározáskor együtt tartották a leletanyagot, akkor valójában: 1. Négyzet metszetű bronzhuzalból készült, nyitott, mindkét végén egyenesre levágott huzalgyűrű, egyik vége keskenyedő, á: 2.4 cm. 2. Hatszög metszetű, nyitott, levágott végei felé keskenyedő huzalgyűrű, á: 2.5 cm. 94 Vö. 77. jegyzet. A négyzet metszetű típust a 10. sz. 2. felétől a kora Árpád-korra keltezte: SZÓKÉ 1962, 94-95; a 11. századtól a 12. sz. elejéig: SZABÓ 1978-79, 66; a 10. sz. utolsó harmada és a 11. sz. közepe közötti időre: GIESLER 1981, 120-121, 53.t. 95 Típusa a sérült végei miatt nem állapítható meg. Szőke B. a hurkos-kampós záródásúak közé sorolta, s körükben a 10. sz. 2. harmadától a 10/11. sz. fordulójáig keltezte: SZŐKE 1962, 67-68. A vastagabb példányokat a vékonyabbaktól (s főleg a 2 huzalból sodrottaktól) elkülönítette, s egyben a spirálissal kitöltött végűek helyett számolt az elterjedésükkel: SZABÓ 1978-79, 66-67. 96 Vö. 79. jegyzet. 97 Reizner J. csak a piramiscsüngős arany fulbevalópárat és egy agyagedényt említett az avar sírból, amelynek környékén Lázár B. már csak két orsókarikára akadt: REIZNER 1895, 380-381. A leltárkönyv 1895.

VI. 16-án kelt bejegyzésében több tárgyról esik szó: "Arany függő és arany karika. A függő pár, ezentúl egy bronz karika, és két bronz karika töredék ... a lelethez tartozik még egy szabadon mintázott, durva mívű, csorbult agyagedény": MFM 7./1895. Vö. MILLEKER 1898, 127; HAMPEL 1905, II. 365; KISLÉGHY NAGY 1912, 307; FÉK*52: No. 632; MESTERHÁZY 1983, 144-145; STANOJEV 1989, 57: No. 19. 98 Vö. MESTERHÁZY 1983. 99 Ideiglenes raktári akadályoztatás miatt a tárgyat nem láthattam. 100 Tömörkény I. bejegyzése 1912.X. 18-án a MFM leltárkönyvében a 12./1912. tételszám alatt. Közöletlen leletek, említette: FÉK 1962, 52: No. 634. (Majdan néven). A lelőhelyet 1990.IV. 12-i helyszíni szemlénken majdani lakosok bemondása alapján véltük azonosítani. 60