A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Pávai Éva: Késő bronzkori gödör Szentes–Belsőecserről

azonban a gödör anyaga mégsem tekinthető a Tjsza mentén a preszkíták elöl dél felé menekülő késogávai elemek hagyatékának, mivel a preszkíta népcsoport alföldi megjelenése előtti korból származik. A Hallstatt B

3 időszakba sorolt dályai és pécsjakabhegyi urnák szentesiekkel való forma és díszítésbeli rokonsága ebben az esetben sem maradhat figyelmen kívül. A gávai és a preszkíta kerámia hasonlósága abból adódhat, hogy a jövevények átvették a helyi lakosság fazekasságának egyes típusait

39 (Tiszakeszi-Szódadomb, Szeged-Öthalom).

40 IRODALOM Darnay Kálmán 1903 A dályai urnatemető. Arch. Ért. 1903. 30—37. Fotiny István 1941 A szőregi bronzkori temető. Dolg. 17 (1941). 1—90. Stephan Foltiny 1967 Die urnenfelderzeitliche Keramik im Karpatenbecken. Apulum VI. (1967). 49—73. 1968! Zum Problem der sogennanten „Pseudo-Protovillanovaurnen." Origini II. (1968). 333—356. 1968

2 Zur spätbronzezeitlichen Keramik in der Vojvodina. RVM 15—17 (1966—68). 5—15. Kemenczei Tibor 1971 A Gáva kultúra leletei a miskolci múzeumban. HÓMÉ X (1971). 31—87. Tibor Kemenczei 1982 Die Gáva Kultur. In: Poludniowa strefa kultury Luzyckiej i powaiazania tej kultury z poludniem (Materialy z konferencji ... 1978 r.) Krakow—Przemysl. 275—285. 1984 Die Spätbronzezeit Nordostungarns. Arch. Hung. 51. 1—430. Frigyes Kőszegi 1960 Beiträge zur Geschichte der ungarischen Urnenfelderzeit (HA-B). Acta Arch. 12 (1960). 137—186. Maráz Borbála 1979 Pécs-Jakab hegy. Előzetes jelentés az 1976—77. évi ásatásokról. Arch. Ért. 1979. 78—94. Jozef Paulik 1963 К problematike Cakanskej kultury v Karpatskej kotline. Slov. Arch. 1963/2. 269—339. Nikola Tasié 1966 Problemi kulture ... Starinar 17 (1966) 15—27. Trogmayer Ottó 1963 Beiträge zur Spätbronzezeit des südlichen Teils der Ungarischen Tiefebene. Acta Arch. 15 (1963). 85—122. 1985 A szegedi nagytáj bronz- és koravaskorának néhány kérdéséről. Acta Ant. et Arch. V (1985). 3—16. К. Vinski-Gasparini 1973 Kultúra polja sa zarama u severnoj Hrvatskoj. Vörös Gabriella 1978 Bronzkori kultúrák elterjedése Csongrád megyében, (diákköri dolg.) Kézirat, Spätbronzezeitliche Grube an dem Fundort Szentes-Belsőecser Pávai, Éva Bei der Analyse des aus der Grube stammenden Fundmaterials — vor allem aufgrund der Urnen des Typs Pseudovillanova — kommt die Verfasserin zur Schlussfolgerung, dass die Denkmäler in die Periode Hallstatt B2 gehören. Die Keramik — die in erster Linie aus der Gruppe Csórva und aus der Gáva-Kultur stammt — geriet ihrer Meinung nach unter die Erde, als die präskythische Bevölkerung aus dem nordöstlichen Gebiet der Karpaten in die Tiefebene hineingeströmt war. In den Gräbern präskythischen Rytus kommen Urnen des Gávaer Typs (Tiszakeszi-Szódadomb, Szeged-Öthalom) vor, die Ähnlichkeiten mit denen in Belsőecser zeigen. Die Verfasserin vertritt die Ansicht, dass sich nämlich die Bevölkerung der Spätgavaer Kultur auf präskythischen Druck in Richtung Süd-Südwest bewegt hatte. Dies bringt sie mit den Ähnlichkeiten der Form und Ausstattung der Urnen aus den Fundstätten in Dálya und Pécs-Jakabhegy in Vervindung. Die Denkmäler der Szentes-Belsőecserer Grube stammen aus der vorhergehenden Zeit. 39 Köszönettel tartozom Kemenczei Tibornak bíráló megjegyzéseiért és tanácsaiért. 40 A táblarajzokat Vígh László (KJM, Szentes) készítette. Munkáját köszönöm. 62