A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

A tanács felhívására az Engel nyomda vállalat 1918. december 9-én elküldte hivatalos, írásos árajánlatát: „... van szerencsém a város pénztárjegyeinek nyomására árajánlatot tenni. A pénztárjegyek elkészítését beleértve vésetét, nyomást, vágást, számozást, szalagozást az első 100 000 darabnál 1000-ként 45 utánrendelésnél 1000ként 42 koronáért tudnám szállítani. A pénztárjegyek szállításánál teljes anyagi és erkölcsi felelősségem mellett vállalom és alávetem magam a legmesszebbmenő ellenőrzésnek."

50 A 43 024/1918. számú tanácsi határozat alapján megrendelt városi pénztárjegyek nyomására vonatkozó árajánlatot a december 14-én tartott tanácsiülésen újabb határozatban el is fogadták, „...minthogy a pénztárjegyek Balogh Károly tanácsnok által a polgármester hozzájárulásával, a nyert felhatalmazás alapján megrendeltettek, a szabályszerű ellenőrzés beállíttatott, és a szükségpénzekből, a 20 koronás címletek nyomás alatt állanak..."

51 A pénzelkészítés folyamatában történt még egy epizód jellegű, de jellemző esemény. E napokban érkezett meg a polgármesterhez a soproni Röttig-Romwalter nyomda részvénytársaság december 12-én kelt levele. A szükségpénzgyártási ajánlatban a nagy gyakorlatú cég garantálja a szép kivitelt. Olvasható a várható nagy haszonra való utalás is arra, hogy a pénzek készítését csupán az OMB helyi szervezetének kell jelenteni, a banknak ugyanis csak az állami bankjegyek kiadására van privilégiuma. A levél hátlapján a hivatalos tanácsi érkezési bélyegzés és nyomtatott iktatószám van, kézírással megjegyzés, hogy irattárba tehető, mert „...a szükségpénzek nyomtatása már folyamatban van". Ezek alapján láthatjuk, hogy a város vezetősége sokszor a hivatalos határozathozatali módokat mellőzve egyszerűen szóbeli intézkedésekre kényszerült. Balogh Károly, mint pénzügyi tanácsnok és közélelmező a város tanácsa részéről kapott megbízás alapján már 1918 novemberében intézkedett a szükségpénzek rajzainak elkészítéséről, december elején pedig a nyomásról is, ill. annak megfelelő ellenőrzéséről, így tehát az Engel cégnél a pénzek elkészítése az 1918. november 30-i tanácsi harozat meghozatala után hamarosan elkezdődhetett a megállapodás feltételeinek megfelelően. Scultety Sándor, főszámvevő 1918. december 21-i jelentésében előterjesztést tett, hogy Engel Lajos benyújtott nyugtájára a 100 000 db 20 koronás városi pénztárjegy kinyomtatásáért és számozásáért 4500 koronát fizessenek ki. Tanácsi határozatot kért a pénztárjegyek további nyomtatását illetően.

53 A tanács a kifizetést elrendelte.

54 December utolsó hetében Bozsó Ödön javadalmi pénztáros, mint egyik városi megbízott, az elkészített pénzeket átvette. A további pénzelőállításra az intézkedést a polgármester tette meg szóban. Balogh Károly tanácsnok az Engel cég három alkalmazottjának a pénztárjegyek készítésénél végzett rendkívüli munkájáért jutalmat helyezett kilátásba, mert e dolgozók „... a város érdekeinek megfelelő odaadást és hűséget fogadtak és tanúsítottak". Kérte a tanácsot, hogy „a hűséges munka értékének csekély elismerése fejében Barilich József litográfus rajzoló részére 300 koronát, Varga József litográfus gépmester részére 200 koronát és Bittera Béla üzemvezető részére 200 koronát" megszavazni és utalványozni. Felmerült, hogy Bózsó Ödön javadalmi pénztárnok, 50 CSML Tanácsi iratok 42 347/1918; Lt. j. 11 643/918. 51 CSML Tanácsülési jkv. 44 360/1918. 62 CSML Tanácsi iratok 43 024/1918. 53 CSML Főszámvevőségi iratok 22901/1918. 64 CSML Tanácsülési jkb. 45 442/1918. 465