A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Természettudomány - Jakab Béla: A talajtípusok szerepe a fehér gólya (Ciconia ciconia) elterjedésében Magyarországon

illetőleg. Magyarországon túlsúlyban van a nagymértékben ímpermeabílis agyag, vályog és márga szerepe a vízzáró talajok gyakoriságában. A Tisza vízgyűjtő területének nagy részén vízzáró talajok vannak, de a kőzetviszonyok változatossága mellett a Dunántúli-dombság területén és a hegyvidék medencéiben is jelentős tényező az agyag és a vályog (3. ábra). 2. ábra. Magyarország mezőségi és erdőtalajainak elterjedési határai (Stefanovits P. szerint) Die Ausbreitungsgränzen von den a) Tschernosem- und b) Waldböden Ungarns Az ország ÉÉNY-i és DDK-i része között világosan kirajzolódó szerkezeti vonal az ország legfontosabb természeti földrajzi vezértengelye. A Dunántúli és az Északi középhegység DK-i lábvonala ez, más szóval az Alföld határa a Mezőföld Ny-i pereméig. Egyúttal fontos választóvonal az ország talajföldrajzi képében is. Határvonal, amely az Alföld mezőségi talajait elkülöníti a középhegységek és a Dunántúlidombság erdőtalajokkal fedett zónájától. (2. ábra). A két zóna mezőségi, illetőleg erdőtalajainak uralkodó volta azonban nem egyöntetű, sőt nagyonis változatos, területenkint szinte mozaikszerű (3. ábra) az ország talajföldrajzi képe. Ennek oka, hogy a kőzetminőség és domborzat, a makro- és mezoklíma, a párolgás- és lefolyásviszonyok, valamint a vegetáció, vagyis a talajképző tényezők kis területen belül is jelentős változatosságokat mutatnak. így a két zonális talajtípus területén belül, intrazonálisan, különféle azonális talajféleségek képződnek a területrészekre ható kőzetminőségi, hidrológiai, mezoklimatikus adottságoknak megfelelően. A főbb talajtípusok elterjedésének térképe megkönnyíti köztük az eligazodásunkat (4. ábra). 521