A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

a külfölddel szemben fizetési kötelezettségének eleget fog tenni. Hétfőn bizottság alakul, amely a lebélyegzés keresztülvitelét fogja irányítani".

92 A pénzügyi gondok természetesen nem egyszerűen a gazdasági nehézségekből eredtek: „Az Osztrák—Magyar Bank tiltakozott a bankjegyek lebélyegzése ellen. Beck Lajos kormánybiztos kijelentette, hogy az OMB likvidációja a csehek lebélyegzésével kezdődött meg. Beck álláspontja az, hogy egy antantbizottság rendezze a monarchia pénzügyeit. Ha megmaradnak Magyarország jelenlegi határai, akkor mi vagyonelvétellel rendezzük valutánkat, ha azonban megcsonkítják országunkat, akkor ki kell tolni a valuta rendezését."

93 A felülbélyegzés műveletének több változatát készítették el. Sokszor tartott szaktanácskozást a pénzügyminiszter a nagy pénzintézetek képviselőivel. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint hazánkban körülbelül 100 millió db felülbélyegzésre váró bankjegyet használtak. Ennek egyharmadát Budapesten. Az egyik terv szerint a bélyegző gépek csak a nagyobb pénzintézetekbe kerültek volna. Vidéken oda, ahol legalább 50 ezer db bankjegy volt. Külön bankjegyfelülbélyegzési irodát terveztek felállítani, ahonnan irányították és ellenőrizték volna a munkát. Vidéken helyi bizottságokra várt volna ez a feladat. A legnagyobb bajt a technikai körülmények okozták. Hiányoztak a gépek. A bankjegyek begyűjtése hosszú időt vett igénybe. Terv szerint az államnyomdában naponta 4 millió darab papírpénzt tudtak volna felülbélyegezni. Ha minden bankjegy Budapestre került volna, akkor is 25—30 nap kellett volna a munka elvégzéséhez. Egyelőre se elég összegyűjtött pénz, se gép nem állt rendelkezésre. Budapesten megkezdték azoknak a bankjegyeknek a fölülbélyegzését, amelyek a jegybank budapesti főintézetében és a nagyobb pénzintézetek pénztáraiban voltak. 1919 március közepére hirdették a lebélyegezetlen bankók kicserélését fölülbélyegezettekre. Először a budapesti, majd utána a vidéki pénzintézeteket akarták ellátni lebélyegezett papírpénzekkel. Vidéken 46 bankjegygyűjtő helyet jelöltek ki, ahová szétosztás végett küldték volna a fölülbélyegzett bankjegyeket. Szeged is ilyen terjesztő központnak kijelölt hely volt. A magyar kormány semmiféle levonást nem tervezett a fölülbélyegzéskor. E művelet technikailag azt jelentette, hogy a bankjegyek közepére piros színben rányomják: „MAGYARORSZÁG".

94 A 10, 20, 50, 100, 1000 és 10 000 koronás bankjegyek fölülbélyegzését tervezték. A 25 és 200 koronás fehérhátú bankjegyek lebélyegzését a lejárati idő előtti bevonás miatt tervbe sem vették. 1919. március 3-án Szeged polgármestere a belügyminisztertől a következő szövegű táviratot kapta : „Bankjegyek felülbélyegzése kapcsán törvényhatósági és városi tisztviselők, valamint községi elöljáróságok világosítsák föl azonnal legkiterjedtebb módon a lakosságot, hogy fölülbélyegeztetéssel járó kényelmetlenség elkerülhető, még pedig a bankjegyeknek takarékbetétként postatakarékpénztárnál való elhelyezése útján. Takarékbetéteket minden postahivatal elfogad."

95 A Szeged Csongrádi Takarékpénztár 60 millió korona értékű bankjegyet küldött Budapestre, hogy cseréljék ki fölülbélyegzettekre. Ez az összeg többé Szegedre nem került vissza. 92 Dm 1919. febr. 23. Jegyzék az antanthoz a bankjegyek lebélyegzéséről. 93 Dm 1919. márc. 7. Valutánk rendezése. 94 AMBRUS 1979. 73—75. 96 Dm 1919. márc. 8. Megkezdik a bankjegyek felülbélyegzését. 476