A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

engedéllyel, közbenjárásra. A közlekedési nehézségek — a vasúti, közúti és víziforgalom megszüntetése — növelték az élelem és áruellátás gondjait. Minden forgalom akadozott, a pénzforgalom is. A kereskedelmi, gazdasági, katonai és politikai zavarok közepette Szeged város lakosai is bizalmatlanok voltak a pénzintézetekkel szemben a vagyonbiztonságuk tekintetében. Súlyosbította az áremelkedéseket a bankjegyeknek nagyobb mennyiségű felhalmozása a magánháztartásokban. A jól elrejtett arany és ezüst pénzek üzérkedések, csempészkedések alkalmával kerültek elő. Az eldugott nemesfém pénzek értéke kb. egyenlő volt a papírpénzekével, 1 kg tiszta arany ára 28—32 ezer papírkoronának felelt meg. A rendkívüli körülmények miatt Szeged pénzügyi egyensúlyát nem tudta megtartani. A különböző városi intézmények vezetőinek sürgető kéréseire a város polgármestere táviratban szorgalmazta a pénzügyminiszternél a szükséges pénzmennyiség küldését. Az egész országban fennálló bankjegyhiány miatt a kérést azonban nem tudták teljesíteni.

27 Szegeden két helyi hatalmi szerv jött létre. Ezek irányították az eseményeket arra törekedve, hogy a közigazgatás (amely néhány személycserén kívül a régi maradt) megvalósítsa a polgári demokratikus forradalom törvényes intézkedéseit. Az egyik az 1918 október végén megalakult Szegedi Nemzeti Tanács (amelyben a polgári demokrácia és munkásság szociáldemokrata képviselői kaptak helyet), a másik az 1918. nov. 3-án alakult Szegedi Munkástanács, amelybe a munkásság forradalmi képviselőin kívül a különféle szakszervezetek küldötteiként polgárok, értelmiségiek is bekerültek.

28 Az általános gondokat tetéző pénzügyi bajok orvoslásában a város közigazgatási vezetőit a pénzügyi intézkedések tervezésében, a feladatok végtehajtásában is e két hatalmi szerv vezetői és a forradalmi néptömegek megmozdulásai befolyásolták. Nehéz körülmények között vállalkozott a Nemzeti Tanács, a Munkástanács a Néptanács Szeged közigazgatásának vezetésére. 1918 novembere, decembere az általános bajok orvoslása mellett a forradalmi átalakulással telt el. 1918 novemberére, hogy szaporítsa jövedelmét, a város a személy és vagyonbiztonságra hivatkozva rendkívüli eszközökhöz nyúlt. Legalább 3 millió korona jövedelemre volt szükség, ezért a közgyűlés úgy szavazott: „... a város lakosságára háborús járulék vettessék ki csak ez egy évre." A háborús járulékot közadók módjára hajtották be.

29 A pénzhiány országosan nagy gondokat jelentett. Az első napjait élő, formálódó köztársaságnak nem volt módja az ország pénzintézeteit kellő időben elegendő pénzmennyiséggel ellátni. Helyette új intézményein keresztül és a sajtó segítségével igyekezett az állampolgárokat megnyugtatni: „... a magyar állam kötelezettségének minden körülmények között meg fog felelni, senki sem aggódjék, hogy illetményeihez nem fog jutni. Nagy időket élünk ... a kormány mindenkinek hálás lesz..."

30 A bankok a pénzhiány miatt nem tudták teljesíteni a kifizetéseket. Egy napra működésüket is felfüggesztették. E zavarok és fennakadások miatt különösen szükség volt a közvélemény hivatalos tájékoztatására: a kormány és a Nemzeti Tanács kéri, hogy „ne türelmetlenkedjenek, az átmeneti fennakadások rövidesen megszűnnek és az O-M-B, melynek vezetését Beck Lajos országgyűlési képviselő, volt államtitkár vette át — rendben fogja teljesíteni a kifizetéseket. Szombaton meg fognak nyílni a 27 CSML Tanácsi iratok 554/1918. sz. 1918. nov. 27. Kószó Elek főpénztárnok levele. 28 Vál. dok. 132—133. 29 CSML Közgy. jkv. 598/1918. sz. tanácsi előtérj. 1918. nov. 13. 30 SZN 1918. nov. 14. A hadügyminiszter rendelete a bankjegyhiányról. 455