A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

következő évben már kibocsátották a bronz 1 és 2 fillérest (ápr. 1.), majd nikkelből a 10 és 20 filléreseket is (májs. 1.), végül ezüstből az 1 koronás címletet (máj. 16.). Jóval később került forgalomba a fémpénz sorozat 5 koronás (1900. márc. 15.) és 2 koronás értéke (1912. máj. 20.). A hivatalosan forgalomban lévő pénzek felsorolásakor meg kell említeni az arany 100 koronásokat is, amelyek 1907 és 1908-as évszámmal készültek egészen kis mennyiségben (1908. jan. 1.). Ezek a forgalom szempontjából azonban nem számottevőek. A háború kitöréséig még megjelentek alkalmi jelleggel emlékpénzek is. 1896ban „az ezeréves Magyarország emlékére" ezüst 1 koronást (máj. 15.), 1908-ban Ferenc József ,,megkoronáztatásának negyvenedik évfordulójára" ezüst 5 koronást és arany 100 koronást bocsátottak ki. Az évek során természetesen nem minden fajta pénzből vertek minden egyes évben. A darabszámok a forgalom szükséglete szerint változtak, alakultak. A pénzforgalom lebonyolításához szükséges aprópénz mennyiség mindenesetre rendelkezésre állt mindaddig, amíg a háború fémigénye meg nem változtatta az egyensúlyt. Háborús viszonyok között a forgalomból elsőként a nemesfém pénzek tűnnek el, egyrészt visszatartja az állam, másrészt szisztematikusan kivonja a lakosság. Hadi célokra való felhasználásuk miatt hamarosan nyoma veszett a bronz és nikkel anyagú pénzeknek is. Végeredményben a fent felsorolt arany, ezüst, bronz és nikkel pénzeket általában 1915—1916-ig verték változó mennyiségben. A korszak fémpénzeinek „második generációja" a háború viszonyainak nyomait viseli. Háborús kibocsátásúnak tekinthetjük az 1915. május 10-én megjelent alpakka 10 fillérest, amelyből még csupán a következő évben vertek. Ezután 1916. augusztus 3-án került forgalomba vasból egy új típusú 20 filléres (1921-ig verték), és ez év november 10-től ugyancsak vasból 2 filléres is (1918-ig több millió készült). A korabeli váltópénzek között található még vasból 10 filléres is 1915, 1916, 1918 és 1920-as évszámmal. Ezek egy része utólag (1919-ben) készült. A felsorolt pénzek érvényessége — tárgyalt korszakunkon végig — egészen 1927. január 1-fjéig törvényesen megvolt, amikor a bevont koronások helyébe a pengő lépett. Egyedül az 1893-ban kibocsátott nikkel 20 és 10 filléreseket vonták be hivatalosan évekkel előbb (1917. jan. 1. ill. 1918. máj. 1.). A papírpénzkibocsátás terén bonyolultabbak a szálak, hiszen ha anyaguk miatt csak névlegesen is, de a forgalomban lévő bankjegyek értéke mindig jóval nagyobb a forgalomban lévő fémpénzek értékénél. A különböző hitelműveletek segítségével ez ad lehetőséget a bankoknak, a bankokon keresztül az államnak, a kormánynak a gazdasági élet bizonyos mértékű szabályozására. A pénzügyi manőverek elméleti részletezését mellőzve, szempontunkból pillanatnyilag azt emeljük ki, hogy az először 1900-ban kibocsátott korona értékű bankjegyekből a háború kitöréséig összesen tíz típus jelent meg. A lakosságnak meg kellett ismernie egyféle 1000 és 50 koronást, kétféle 10 valamint három-háromféle 100 és 20 koronást. Igaz, mindezekből 1907 és 1915 között öt típust bevontak. Vizsgált korszakunkban még így is hivatalosan forgalomban voltak a következő bankjegyek: 50 koronás (1902. máj. 26-tól), 1000 (1903. jan. 2.), 10 (1905. febr. 25.), 100 (1912. dec. 23.) és 20 koronás (1913. szept. 29.). A világháború ideje alatt még további kilenc fajta papírpénzt bocsátott ki az Osztrák—Magyar Bank jegybanki szabadalma alapján, mint az eddigieket, így ezeket is mind bécsi keltezéssel. A harcok idején megjelent egy 2 koronás (1914. aug. 16.), amely azonban csak három évig volt forgalomban. Tartósan a forgalomban maradt viszont egy újabb 10 és 50 koronás (1916. júl. 24., ill. dec. 18.) és új címletként 1 koronás (1916. dec. 21.) és 2 koronás (1917. júl. 9.). A korábban vázolt politikai és gazdasági körülmények között 1918 októberében már minden pénzzel összefüggő hírnek igen nagy jelentősége volt. Természetesen 451