A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Történelem - Tóth Ferenc: Makó város úrbéri küzdelmeinek kezdetei, 1778–1805

szórványosan fordult elő sequestracio. Mindez a reformkorban gyorsult fel, bár 1848-ig kevés befejezett perről van ismeretünk. Az 1853. évi úrbéri nyílt parancs kötelező erővel rendelte el a közös legelők elkülönítését, így az önkényuralom korában az úrbéri perek tömegesen zajlottak. Mappa a kopáncsi pusztáról A helytartótanács 1805. március 26-i leiratában elrendelte egy részre nem hajló mérnök bevonását. A megye erre a feladatra Vedres István szegedi mérnököt kérte fel, akit három feladattal bízott meg: a) Micsoda közönséges földeket vagy legelőmezőket bírt légyen eddig Makó városa és azok minemű tulajdonsággal bírnak? b) Mit vett el magának a méltóságos uraság ezen legelőbül és mennyit, hol és micsodás földet hagyott meg legelőmezőnek Makó városa számára? c) Mintegy mennyi hold földből állónak kellene lenni urbárium szerint a makói közönséges haszon alá való földeknek vagy legelő mezőknek, akár mekkoraságukra, akár pedig a rajta legeltetendő marhák számának mennyiségére nézve? Hogy Vedres István munkáját megkönnyítsék, rendelkezésére bocsátották Vertics József Makó úrbérrendezéséről készült mappáját és a kívánt szükséges írásokat. Vedres István a megyei küldöttséggel kiszállt a kopáncsi pusztának azon részére, amelyet az uraság a maga részére kibarázdált. A küldöttség jelentése szerint „Vedres inzsellér úr jelenlétünkben felvévén és megmérvén egy néhány lineát és a haszonvétel végett az általunk kezébe adott mappát autenticalta."

16 A deputáció a városnak meghagyott külső legelőn folytatta a szemlét, Szeged város mérnökét arra kérték, hogy a puszta nagyságáról, valamint mikor, miképpen és mennyi ideig lelhető használhatásáról írásban tudósítson. Ez a jelentés 1805. május 5-én el is készült. Vedres Istvánt az írásbeli összegzésen túlmenően megbízták a kopáncsi puszta mappájának elkészítésével is. A felmérést a térkép felirata szerint 1805. június 14—21 között végezte. A királyi biztos a térképet „D" mellékletként csatolta jelentéséhez. Ennek másolata Csanád vármegye irattárába került. Erről egy későbbi úrbéri per kapcsán Giba Antal készített másolatot: „Tekintetes Csanád vármegye részéről 1838-ik év a Sz. András hava 26-án Makón tartott közgyűlésen 2063-ik szám alatt hozott kegyes végzése következtében másolta Makón Böjtelő hava 23-án 1839. Giba Antal mk. Tekintetes Csanád vármegyének Rendszerinti mérnöke." A térkép hitelesítése is megtörtént: „Az eredetivel egyeztetvén mindenben eggyezőnek lenni bizonyítom. Makón, Február 23-án 839. Észt. Mátéffy Pál mk. T. Csanád Vármegye r(endes) h(ites) mérnöke." Makó város elöljárói és úrbéri választmánya 1857-ben megbízta Mátéffy Pált, hogy Gyulán, az úrbéri törvényszéknél hitelesítse a térképet. A mappára az alábbi szövegek kerültek: „Úrbéri ügyben. Hogy ezen térkép a n(agy)váradi es. kir. n. tek. úrbéri Törvényszék által 1857

d év május 23

kán 372 sz. a. mag. leirattal beküldött s Makó Város úrbéri ügyeire vonatkozó régi iratok között D. betű alatt találtatott Térképpel a gyulai cs. k. urb. Törvényszék hivatalánál eggyeztetett légyen össze ezennel bizonyítom. Gyulán 1857

d év Június 24

én Reithoffer Lajos cs. k. urb. tsz. tiszt." ..Föntebbi hivatalos hitelesítés kapcsában megjegyeztetik miszerint a térképen látható és keresztül vont két rendbéli mérnöki hitelesítés a gyulai cs. k. urb. Törvényszék levéltárában lévő térképen nem találtatott. Gyulán 1857. Június 24

én Reinthoífer 16 MVL Úrbéri peres iratok 1805. 456.