A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)
Történelem - Tóth Ferenc: Makó város úrbéri küzdelmeinek kezdetei, 1778–1805
határozat a Christovich-féle szerződést megszüntette, de mivel egyezségre nem tudtak jutni, 1802. szeptember 29-én megkezdődött egy hosszantartó, szenvedélyes úrbéri per. A pereskedő' felek között áthághatatlan szakadék tátongott. A város ragaszkodott szabadalmasabb jogallapotához, a püspökség viszont mindenáron az urbárium szerinti teherviselést kívánta érvényesíteni. A Mária Terézia-féle urbárium a földesúr és a paraszt viszonyát pontosan meghatározta, de a mezővárosok státusa rendezetlen maradt. A város a földesúri és királyi haszonvételeket egy évszázadig háborítás nélkül bírta, az új földesúr viszont 1802. október 14-én kinyilvánította, hogy „semminemű királyi vagy földesurasági jussához tartozandó beneficiumokat — a kegyes urbárium rendszabása szerént esendő haszonvételeken kívül — árendába nem fog engedni." A beneficiumok visszaadását az úriszék és a megyei törvényszék is megítélte, amit az uralkodó is megerősített. Ez utóbbiról a helytartótanács 1804. szeptember 18-i leiratában értesítette a pereskedő feleket. Az uradalom nemcsak a regálé beneficiumokat veheti vissza, de az ahhoz tartozó épületeket is. A leirat szerint a város nagyságának és népességének figyelembevételével az uraság határozza meg, hogy az urbáriális kocsmáitatás idején hány helyen vagy házban engedélyezi a bor árusítását. Végül is a város hat helyen folytathatja az úrbéri kocsmáitatást és csak a három országos vásár haszonvétele illeti meg. A pereskedő felek mindvégig más elvi alapról indultak ki : az uradalom az urbárium szerinti, a község pedig a szerződésben rögzített adózás híve volt. A püspökség 1801. március 19-én összeállította az urbárium rendelkezése szerinti követeléseit, és a perben ezeket a követeléseit vonultatta fel. Az ujj onnan tett conscriptio szerént, ki hagyván a zsidókat, kik mindenekben különös contractus mellett ezután is tractáltatni fognak, nem különben plébánus és nótárius urakat, úgy az cántorokat is, kik a kegyelmes urbárium szerint minden adózásoktól szabadok, találtatnak azon mezővárosban colonicalis házak N ro 760, zsellér vagy szántó és kaszálló földek nélkül való házak pedig 1039, öszveséggel tehát 1799 házak, mellyek után 1 forintjával esne az méltóságos földesuraságnak Hasonlóképpen a 621 2/8 sessiobul kihagyván a fent nevezett szabad személlyekre 8 3/8 sessiot, marad adózás alatt 612 7/8 sessio, ezek után minden sessiot 52 marhás szolgálati napszámmal felvévén, esne a méltóságos uraságnak 31 869 1/2 két marhás napi szolgálat, ezeket 24 xrokkal számlálván tenne pénzbéli váltsága. Az 1039 zsellérek pedig, egyet 18 napi szolgálattal számlálván, tartoznának az méltóságos földesuraságnak szolgálni 18 702 gyalog napokat, ezeket pedig 12 krajcárjával számlálván, a pénzbéli válság tenne Az 207 ház nélkül való zsellérektől pedig egyenként 12 gyalog napi szolgálattal számlálván, esne a méltóságos földesuraságnak gyalog napi szolgálat 2484, ezeket 12 krajcárjával felvévén, a váltságbéli pénz tenne Minden négy egész hellyes gazda hosszú fuvart is 4 marhával menetelt és jövetelt belé számlálván négy napi járó földre tenni tartozik és így Makó várossátói esne 153 3/4 hosszú fuvar, ezt ámbár urbárium szerént sem megváltani, sem pedig más munkára fordítani nem szabad is, az igaz compotus végett mégis 3 f 12 krajcárokkal számlálván, tenne Kappany, csirke, tojás és vaj megváltása minden sessio után 48 krajcárokkal számlálván, tenne Az urbáriális borjú is, ha minden egyik hely után 3 krajcárokkal számláltatnak, tenne f xr(krajcár) 1 799 12 747 48 3 740 24 496 48 492 490 18 30 38 5/8 320