A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)
Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban
130. Törökkanizsa (Torontál vrn.) (ma Nova Kanjiza, Jugoszlávia) Törökkanizsáról a bíró, Dus Vince két tárgyat adományozottá szegedi múzeumnak. A két lábperec egyike csiszolt serpentin kőből van, a másik kagylóból. Egy csontváz alsó lábszárcsontján találták árokásás alkalmával. (SzH 1891. nov. 21. 3.) 131. Vasand (Bihar megye) (ma Osund, Románia) Oláh mezei munkások nagy kincsleletre bukkantak. Nyolc itce ezüst- és aranypénzzel teli ólomcsuprot fordított ki az ekevas. A közeli kocsmában a vendéglős jelentette a szolgabírónak, hogy 1660-ból való arannyal és ezüsttel akarnak fizetni a vendégei. A kincs egy részét így sikerült összeszedni. (SzH 1892. máj. 17. 4.) 132. Vesszős és Szomolya közt-Tisza medre (Sövényháza, Csongrád vm.) (ma Szeged-Algyő és Szeged-Tápé határán, Csongrád m.) A halászok hálójában akadt fönn egy 24 hüvelyk hosszú, teljesen ép mamut szarv. (SzH 1881. máj. 31. 2.) 133. Zenta (Bács-Bodrog vm.) (ma Senta, Jugoszlávia) A partvédelemhez szükséges föld elhordása közben a zentai határban régi romokra akadtak. A hatalmas téglaoszlop templom alapja lehetett. Nem ásták ki, mert a föld birtokosa Király Sándor nem voltjelen. „Valószínűleg a török pusztulás korából való." (SzN 1897. ápr. 18. 8.) 134. Zenta, Tiszameder Zombory Mihály nyűg. városi vámpénztárnok több ősállatcsontot adományozott a múzeumnak, amelyek még az 1874. évi kotrások alkalmával kerültek elő a zentai Tisza szakaszból. (SzN 1904. máj. 25. 3.) 135. Zombor (Bács-Bodrog vm.) (ma Sombor, Jugoszlávia) Zomborban, a zentai kapu mellett egy téglaégető telepen kb. másfél méter mélyen emberi csontvázra és mellette különböző tárgyakra akadt egy kubikus. A valószínűleg népvándorláskori sírban egy 90 cm hosszúságú vas kardpenge, egy hármas szárnyú nyílhegy és élesre lapított nyílvég, egy tárgy, ami kés vagy talán lándzsavég lehetett és egy bronz csat volt. (SzH 1892. jún. 14. 5.) 136. Ismeretlen lelőhely Egy szántó ember a földben egy korsó régi pénzt talált, amelyeket eladogatott. A kávéházban is járt házalni velük. A pénzekből egy a városi múzeumba került adományként. „Réznek látszik, de nem az, hanem ezüst. A dák idők előttről való, maczedóniai mintára verette valamely barbár fejedelem. Érdekes volna megtudni, hogy hol találta és mennyit." (SzN, 1900. márc. 2. 5.)* IRODALOM Banner János 1936 Régészeti kutatások Szegeden. Dolgozatok. Szeged. 242—285. 1966 Reizner János és a szegedi múzeum. MFMÉ 1964/65-1. Szeged, 3-15. Bezerédy István 1984 Az alapítás és az első igazgató. In: A Somogyi-könyvtár száz éve. Szerk. Péter László. Szeged.9-54. Bona István 1987 Javarézkori aranyleleteinkről. VMMK 18/1986. Veszprém. 21-81. Fari Irén 1982 Reizner János a könyvtár- és múzeumigazgató. In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében. Szeged, 159—165. Giday Kálmán 1982 Reizner János. Kézirat, Somogyi-könyvtár, Szeged. * A lelőhelyek azonosításában Varga András (MFM) volt segítségemre. Munkáját ezúton is köszönöm. A dolgozatot Kürti Béla, a régészeti osztály vezetője (MFM) lektorálta. Szakmai észrevételeit, tanácsait ezúton köszönöm. 227