A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban

111. Szentes-Berekhát Csallány Gábor, a Csongrád megyei Történeti és Régészeti Társaság tagja Bérekháton, Dancsik Gergely földjén római kori barbár sírleletet talált : egy díszes csontkést, egy vaskést és egy bronzcsatot. (SzN 1898. okt. 6. 3.) Csallány Gábor Berekháton, Dancsik Gergely tanyáján góth sírokat tárt fel. A sírokban arany fülönfüggők, egy zománcos rekeszes csat, egy rekeszes zománcos fibula, egy vassisak, kardok, lándzsák, tőrök, nyílhegyek, kések, karperecek, fibulák, gyöngyök, díszes csontfésűk, csatok, kapcsok és edények voltak. (SzH 1901. aug. 13. 4.) A szentesi régészeti társaság ismét Berekháton, a Dancsik-féle földön ásatott. Ezúttal 20 sírt találtak — köztük egy rómait. Ebből a II—

III. századi germán temetőből eddig 120 sírt tártak fel. (SzN 1903. okt. 9. 5.) Csallány Gábor Berekháton egy I—

II. századi góth-gepida temető 40 sírját és több lakótelepét tárta fel. (SzN 1904. nov. 15. 6.) 112. Szentes-Fertő Csallány Gábor, a Csongrád megyei Történeti és Régészeti Társulat titkára folytatta a Fertőnél tavaly kezdett hun-avarkori temető feltárását. Kada Elek kecskeméti polgármester volt a vendége, aki maga is szenvedélyes régész. Csallánynak szerencséje volt, „a sírok telve voltak mellékletekkel". Két csontvázat kiemeltek, hogy a társulati múzeumban üvegkoporsóban a temetkezési módot szemléletessé tegyék. (SzH 1900. aug. 24. 3.) 113. Szentes-Kistőke Tóth Gergely kistőkei birtokos földásás közben bronzkori sírokat talált. Csallány Gábor mikor értesült a leletekről, kiment a helyszínre. A gazda beleegyezett az ásatásba. (SzH 1902. aug. 29. 4.) 114. Szentes-Kórógy-part Csallány Gábor három napig ásatott a város határában a kukoricatörés után felszabadult földeken, a Mogyoróshalom környékén, Lapistón és Donáton, a Balogh János-féle földön, melyet Tóth Sándor bír haszonbérbe, a Kórógy partján és 11 avarkori sírt sikerült feltárnia. Kevés tárgyat talált. (SzH 1899. nov. 3. 3.) 115. Szentes, Kurca-parti utca Szentesen, a Kurca-parti utcában, Komáromy Lajos társulati mérnök háza építése közben az egyik munkás, Leány Imre aranyleletre bukkant. A két, díszes, népvándorláskori függőből az egyik már a múzeum birtokában van, valószínűleg a másik is odakerül. (SzH 1900. jún. 26. 5.) 116. Szentes-Mogyoróshalom Csallány Gábor Mogyoróshalmon kilenc sírt tárt fel. Egy sír X-XI. századi lovastemetkezés volt, a váz melléklete: kard, kengyel, vaszabla, karperec, gyűrű. A többi sír III. századi jazig. Egy gazdag női sírban a váz nyakán calcedon gyöngyöket, vállán egy-egy fibulát, bal karján karperecet, gyöngysort, jobb karján két karperecet, ujján gyűrűt, derekán övcsatokat, bal lábán két kis bronzcsengettyűt, mindkét lábán sok gyöngyöt, lába mellett vaskést és orsógombot talált. Orsógomb minden női sírban volt. (SzN 1898. okt. 6. 3.) 117. Szentes-Nagytőke (ma Nagytőke) Szeder János nagytőkéi tanyáján faültetés közben sírokra lelt. Csallány Gábor az államsegély megérkezése után ásatni akar a gazda beleegyezésével. (SzH 1902. aug. 29. 4.) 118. Szentes, Purjesz Dávid-ház Szentesen a Purjesz Dávid-féle házat lebontotta az új tulajdonos és az új ház alapozásánál sírokra bukkantak. A telek másik részén, jégverem ásásakor diófakoporsók darabjaira, vésett pitykékre, egy jól konzervált nyestsüvegre, és egy kacagánygallérprémre akadtak. A XVI—

XVII. századi leleteket a gimnáziumi múzeumnak adták. (SzH 1892. máj. 10. 6.) 119. Szentes-Zalota Csallány Gábor Zalotán, közel a Köröshöz, egy kis halom körül több, I. Mátyás, II. Lajos és I. Ferdinánd korabeli ezüst dénárt talált. (SzN 1898. okt. 6. 3.) Csallány Gábor Zalotán Németh György és Gyarmati János földjén egy római kori temető 25 sírját tárta fel. A csontvázak északnak tájoltak, majdnem minden esetben II. századi római pénzdarab volt a szájukban. Nagyon sok a gyöngy, közel ezer darab, a nyakon, a karon és főleg a bokán viselték. A sírokban továbbá karpere225