A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban

töredékeivel együtt a szegedi múzeumnak eladta. Összesen 234 db pénz volt, I Lajos (1342—1382) vereté 49 db, III. Béla (1173—1196) 141 db, apró szerb és bosnyák érmek 52 db. Sok eddig hiányzott a gyűjteményből, pl. Kotromanovics István boszniai fejedelem, Nagy Lajos ispánjának garasai. (SzN 1897. nov. 26. 6.) 56. Sövényháza, Hantháza-Testhalom (Csongrád vm.) (ma Ópusztaszer) Pallavicini Sándor őrgróf engedélyével Török Aurél Pusztaszeren ásatott. Először a Hantháza melletti Testhalmon, „de eredmény nélkül, mert a köralakú, mintegy 10 méter átmérőjű sírhelyek valószínűleg már igen régen kifosztattak". Egy sírban egy törött koponya darabot találtak. (SzH 1885. jún. 28. 3.) 57. Sövényháza-Kó'törés (Csongrád vm.) (ma Dóc) Szluha Imre uradalmi ispán tudatta, hogy Kőtörésen, ahonnan avar kori tárgyakat már őriz a múzeum, újra bronz- és agyagleleteket talált. (SzN 1904. márc. 15. 4.) A Percsora melletti Kőtörésen szőlőtelepítéskor a következő tárgyak kerültek felszínre: tíz edény, vas hadicsákány, sarkantyú és egy díszcsat, aminek ,,a szege és járója bronzból való, maga a csat finom munkával borostyángyantából van kifaragva". (SzH 1904. jún. 11.5.) A kőtörési leleteket Szluha uradalmi ispán beküldte a múzeumnak. „A lelet maga vaskori s egy Árpád-kori jellegzetes sarkantyú után ítélve, a X—

XI. századból való. Az ugyanezen helyről tavaly előkerült lelet anyaga bronz, leginkább szíjjvég-díszítések." (SzN 1904. aug. 18. 2—3.) 58. Sövényháza-Monostor (Csongrád vm.) (ma Ópusztaszer) Göndöcs Benedek szermonostori apát és országgyűlési képviselő Pusztaszer jelentőségéről ír. „A puszta területén az úgynevezett Tóhajlati részen még láthatók az ősi apátság és szentegyház romjai." A környékről sok régészeti lelet került elő, melynek egy része Tisza Lajos királybiztoshoz, másik része az ott lakó Haraszthy Jákó ferencesrendihez jutott. Pallavicini őrgróf beleegyezett az ásatásba. (SzN 1882. ápr. 30. 4.) Megkezdték az apátság föltárását Rómer Flóris vezetésével. Rómer szerint a meglévő romfal nem a templom homlokzata, hanem egyik oldalfala. Ennek alapján jelölte ki az ásatás irányát. Már az első árokkal megtalálta a főhajó bal oldali oszlopsorát. „Ezt követte a második sor kiásása s végre a második mellékhajó oldalfalának kiszabadítása." A glagováci (orodi) prépostság keresztalakú templomához hasonlíthatott a bazilika. A főhajó hossza 25 m, szélessége 8 m, az oldalhajók hossza 18 m, szélessége 4 m. A szentély és a torony alapozását még nem találták meg. „A templom főoltára keletnek fekszik; a zárda, melynek alapfalai eddig még csak részben kerültek elő, úgy látszik a templomtól délre és keletre feküdt." Sok embercsontot találtak. A költségeket Göndöcs és Pallavicini őrgróf fedezte. (SzH 1882. máj. 4. 3.) Török Aurél hétfőn Reizner Jánossal Pusztaszeren folytatta a kutatást. Stadel ispán segítségével a templom romjai között egy feldúlt sírt bontott ki. Lelet : mindössze egy „rozsdaette gyűrű" volt, pecsétlapján az Árpád-kori érmekhez hasonló vésettél, amit Török magával vitt. (SzN 1885. márc. 25. 2. )Török egy XII—

XIV. századi ezüst pecsétgyűrűre akadt. (SzH 1885. márc. 31. 2.) Néhány ép csontvázat sikerült összeszedni az ásatás alkalmával. (SzH 1885. jún. 28. 3.) 59. Sövényháza-Szaporhegy (Csongrád vm.) (ma Sándorfalva) Dr. Török Aurél antropológus Kállay főispán és mások kíséretében kirándult Sövényházára az ún. szaporhegyi parthoz, amely emberi csontmaradványokkal van tele. „A hatóság gondoskodásából már eleve számos kémlelőárkot ástak", de ép csontvázra nem akadtak. Török két hiányos vázat vitt magával. (SzH 1885. márc. 24. 2.) A népes kíséretben Szluha főkapitány, Reizner János, Nagy Sándor szerkesztő is ott volt. (SzN 1885. márc. 24. 1-2.) 60. Szabadka, Barátok tere (Bács-Bodrog vm.) (ma Subotica, Jugoszlávia) Kútfúrás közben Szabadkán, a Barátok terén másfél m mélyről egy 1586-os aranypénzt hozott föl a fúró. Átadták a helybeli múzeum és könyvtár egyletnek. (SzH 1903. máj. 8. 4.) 61. Szeged (Csongrád vm.) A Szent János szobor eltávolításakor, az ásás alkalmával a szobor talapzatánál egy poharat találtak régi ezüst és rézpénzekkel. A rézpénzek néhány kivételével a múlt századból valók, az ezüstök a jelen század elejéről. Mária Terézia idejéből való ú. n. polturákból 3 db van, kettő kisebb és egy nagyobb. A polturák egyik felén a magyar korona, a másikon a királyné képe latin körírással. Az ezüstpénzeknek csekély az értékük. A pénzek közül 1 db 17 pengő krajcáros, 3 db 6 pengő krajcáros, 2 db 3 pengő krajcáros. „Az értékes régi pénzeket a gyűjtemények közé teszik." (SzN 1882. jan. 22. 2.) 215