A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban

Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban A szegedi Városi Múzeum első korszaka (1879—1904) FARI IRÉN (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) A szegedi múzeum kialakulását, a gyűjtemények létrejöttét több mű vázolja

1

, ugyanakkor részletes, összefoglaló tanulmány nem készült az immáron századik évét is betöltött intézményről. A régészeti szempontú megközelítés azért is indokolt, mert a múlt század közepén a régiségek és érmek gyűjtése, kereskedelme igen nagy divat volt.

2 Egy-egy régiségkereskedő nagy távolságokra eljutott ügynökei révén, a kiadott árverési katalógusok fontos információkat tartalmaznak. Míg a magángyűjtők

3 a műtárgykereskedőkkel álltak szoros kapcsolatban, addig az iskolai gyűjtemények

4 és az ekkortájt sorra alakuló régészeti társulatok egy adott terület tárgyakban megőrződött múltját igyekeztek összegyűjteni, melyek nem egyszer máig működő múzeumokat hoztak létre. Az ország második legnépesebb városa címmel büszkélkedő alföldi nagyváros látszólag tökéletes érzéketlenséget mutatott saját históriája iránt. A szemléletbeli változás a pusztító 1879-es árvíz után következett be, amikor a nagyméretű földmunkákkal járó újjáépítés során nagy mennyiségű régiség került felszínre. Dolgozatunkba a Szegedi Híradóban és a Szegedi Naplóban megjelent régészeti jellegű híreket vettük föl. A kezdő időpont 1879. január 1 -je, az utolsó 1904. december 31-e. Annak ellenére, hogy a lelethírek, főként a kezdeti években nem függnek össze a tárgyak múzeumba kerülésével, közleményünkben a lassan kialakuló Városi Múzeum korszakaihoz igazodunk. Korszakon az intézményvezető működési idejét értjük, aki mindenkor a város környékének első számú ásató régésze is volt. így ennek a régészeti jellegű sajtószemlének az első része Reizner János működésének idejével foglalkozik. Bár Reizner 1904 januárjában meghalt, a teljes évet feldolgoztuk. További tervünk, hogy a nagynevű utódok, Tömörkény István és Móra Ferenc régészeti munkálkodását is áttekintsük a napi sajtó tükrében. Munkánk kezdetén a szegedi határban előkerült leletekre vonatkozó híreket akartuk összegyűjteni, de az időigényes munka során célszerűnek látszott a majdani Csongrád megyei régészeti topográfia érdekében a közelebbi vidék, a megye lelőhelyei1 Magyar Minerva 1900. 318—319., Magyar Minerva 1902. 439—442., Magyar Minerva 1904. 654—657., Kiss FERENC—TONELLI SÁNDOR—Sz. SZIGETHY VILMOS 1927. 292—305. KULINYI ZSIGMOND 1901. 490—497., BEZERÉDY ISTVÁN 1984. 9—65. 2 A régiségkereskedelemről legújabban Bóna István közölt érdekes adatokat. Rézkori leletek nehezen követhető útját bogozta ki dolgozatában: BÓNA ISTVÁN 1987. 36—38. 3 A szegedi magángyűjtőkről: SZELESI ZOLTÁN 1986. 289—323. 4 Az iskolai gyűjteményekről rendszeresen tudósítanak a szaklapok: az Archeológiai Értesítő és a Numizmatikai Közlöny. 203