A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - †Korek József: A zombor-bükkszállási 17. századi temető sírleletei

A zombor-bükkszállási 17. századi temető sírleletei* KOREK JÓZSEF (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) Amilyen korán és nagy arányban megkezdődött a honfoglaló magyarság tárgyi emlékeinek gyűjtése és feldolgozása, olyan vontatottan haladt a letelepült magyarság régészeti hagyatékának a feltárása. Oka csupán csak az volt, hogy a nagy költségei járó ásatások kevés múzeumi anyagot szolgáltatnak. Az utóbbi két évtizedben lázas sietséggel igen sok kutató pótolta az előbbi évtizedek hiányait, és ma már elmondhatjuk, hogy az Árpád-kori és a vegyes házi királyok idejében élt lakosság hagyatékát elég jól ismerjük, és kronológiai tekintetben is meg tudjuk különböztetni az egyes korok emlékeit. Tapasztalhatjuk, hogy a régészet köre egyre jobban kitágul, és ma általánosságban a mohácsi vészig tartják létjogosultnak az ásó tudományát. A XVI—

XVII. század régészeti emlékeit alig ismerjük, bár majdnem minden múzeumban találunk idetartozó leleteket. Ezektől az ásatok idegenkednek, mondván: a XVII. századi anyag igen fiatal és szegényes. Ez az oka annak is, hogy az e körbe tartozó sírmellékletek kora egészen bizonytalan, és nagy kilengések vannak az egyes felfogások között. A múzeum raktárában pihenő XVII. századi temetők darabjainak korára a zombor-bükkszállási temető mellékletei világítanak rá, melyet a szegedi egyetem Embertani Intézetének irányítása mellett közérdekű munkaszolgálatosok tártak fel 1943-ban. Ezen az ásatáson esetenként magam is részt vettem.

1 145 sír anyaga került az Embertani Intézetbe, míg a szentesi múzeumba küldött anyag 10 mellékletes sírból származik. Mivel ezeknek sírleírása nincs, és a mellékletek összerakása önkényesnek látszik, szórványként kezeljük. A temető temetkezési szokásában uralkodó irányítási mód az ÉNy—DK, fejjel ÉNY-on való fektetés; ilyen irányítású 70 csontváz. К—Ny-i irányítású, fejjel Ny-on fekvő sír 53 volt. Ny—ÉNy-on fekvő fejjel csupán az 57. sír feküdt. Koporsóban eltemetett mindössze 4 volt a temetőben. Különösen érdekes a koporsó nélkül eltemetett sírgödrök alakja. A fejnél szélesebb mint a lábnál, és általában a fejnél és lábnál levő sírgödör-szélesség úgy aránylik, mint 5:3-hoz. A sírgödör alakja teljesen fedi a koporsó mai formáját, ezzel helyettesítették a koporsót. A temetőben 28 * A cikk kéziratát 1944. június 1-én zártam le, és a Dolgozatok XX. kötetében jelent volna meg. A klisék elkészültek, a szedés megtörént, de a kötet már nem jelent meg a háború végső szakasza miatt. A cikket változatlan formában adom közre. 1 Köszönetemet fejezem ki ezen a helyen is Bartucz professzor úrnak jóakaratú támogatásáért, hogy a régészeti anyagot a sírnaplóval együtt rendelkezésemre bocsátotta. Úgyszintén szíves kötelességnek teszek eleget, amikor Csallány Gábor múzeumigazgatónak megköszönöm, hogy a Szentesre küldött tárgyakat elküldte, és a Bácskai Múzeum részére ajándékozta. 181