A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Lőrinczy Gábor: Középkori téglaégető kemencék Csongrádról és Békéscsabáról

csekély. Eddig öt lelőhelyről 8 olyan objektumot közöltek, amelyeket funkciójuk alapján kapcsolatba hozhatunk a Várháton feltárt kemencével. Elsőnek említhetjük a Hetényben (Chotin) előkerült, ma még részletesen nem ismertetett kemencét. A közel négyzetes alaprajzú, agyagba vájt kemence három tűztérrel rendelkezett.

19 Ezzel a típussal azonos az a két kemence, melyet Dömösön tárt fel Gerevich László. Ez utóbbiak szintén 3—3 tűztérrel rendelkeztek, de a hetényinél hosszabbakra voltak kiképezve.

20 Amennyire a közölt fényképek alapján megállapítható, a dömösi két 4. kép. A békéscsabai kemence délnyugat felől kemence közül az egyiknek az oldalfalait téglával rakták ki. A zentai Mákosparton leletmentés során előkerült és feltárt téglaégető agyagpadjai között két tűztér volt kialakítva. (8. ábra) Az agyagpadokat itt tűzcsatornák kötötték össze, melyek az egyenletesebb hőeloszlást biztosították.

21 Gerevich László a dömösi kemencéket a statigráfiai megfigyelések alapján a 14. század előtti időszakra keltezte, Szekeres László pedig a zentai használatának az idejét az előkerült néhány kerámiatöredék alapján a 13—14. századra határozta meg. Formáját tekintve a zentaihoz áll legközelebb a Tiszalök-Kövestelken feltárt három téglaégető kemence.

22 A 3—5 tűztérrel kialakított, agyagba vájt, téglalap alakú kemencék közül a 2. és 3. számú kemence agyagpadjai téglával voltak kirakva. Ebben hasonlítanak az egyik dömösi kemence megoldásához. A tiszalöki 1. és 3. számú kemence agyagpadjaiban a zentaihoz hasonlóan vájt tűzcsatornákat bontottunk ki. 19 GEREVICH LÁSZLÓ 1983. 409. 20 U. o. 21 SZEKERES LÁSZLÓ 1985. 32. 22 LŐRINCZY GÁBOR 1984. 155—163. 172