A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Lőrinczy Gábor: Középkori téglaégető kemencék Csongrádról és Békéscsabáról

Középkori téglaégető kemencék Csongrádról és Békéscsabáról LŐRINCZY GÁBOR (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) A várháti ásatás előzménye Csongrád északkeleti határrésze a Nagyrét, amely hatalmas kiterjedésű, a Tisza és^ a Körös által közrefogott alacsony fekvésű terület. A múlt század utolsó harmadában elvégzett folyószabályozási munkák előtt a vízjárta terület két kiemelkedő magaslata a Várhátnak és Ellesnek nevezett dombhát volt. (1. ábra) A terület betelepítését, tanyásítását és mezőgazdasági hasznosítását csak a szabályozás után kezdték meg. Korábbi lakhatatlanságát jelzi az eddig ismertté vált gyér régészeti leletanyag is. 1. ábra. Elles és Várhát topográfiai helyzete A legkorábbi adat, amelyet a területről és egyben a Várhátról ismerünk, 1863ból származik. Eszerint az 1855. évi tavaszi áradás idején a Tisza vize a Várhát oldalából egy boltozott üreget, „alagutat" mosott ki.

1 Amint a későbbiekben látni fogjuk, 1 Pesthy Frigyes helynévgyűjtésének a Várhátra vonatkozó részletét lásd ТАМ LÁSZLÓ 1979.199. 159