A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Vályi Katalin: Külső kemencék Szer Árpád-kori településén

leteken történtek, pontosabban egy korai monostor körül sem került sor ezidáig település feltárására. A tégla népi építészet terén való legkorábbi felhasználására pedig csak ott adódhatott lehetó'ség, ahol a közelben nagyszabású templom, monostor- vagy esetleg várépítkezés folyt

23

. A fenti gondolatmenetnél azonban úgy tűnik, áthidalhatatlan hiátust jelent a honfoglalástól a XI. század végéig eltelt csaknem két évszázad. Ezért feltétlenül fel kell sorolnunk a téglakemencéink keltezését illetően fennálló bizonytalansági tényezőket : 8. kép. A 8. sz. kemence boltozata 1. A téglakemencék esetében azok rétegtani helyzete és leletanyaga sem adott lehetőséget az építés idejének pontos meghatározására, jobb esetben (így pl. a 7. sz. és 8. sz. kemencéknél) is csak pusztulásuk legkésőbbi lehetséges időpontját tudtuk megadni. így keltezésük lefelé gyakorlatilag nyitott; vagyis nincs bizonyíték arra nézve, hogy ne épülhettek volna korábban. A leletanyag (különösen a 10. sz. kemencéből előkerült fényezett felületű korsó aljtöredéke és a bordás nyakú korsó nyaktöredéke) korábbi keltezést is megenged (6. tábla 6., 7.). A 8. sz. téglakemencés lakóház leletanyaga ugyancsak a korábbi keltezés mellett szól

24

. 2. A téglakemencék XI. század végi építését alátámasztani tűnő templom-periodizáció önmagában is hordoz keltezési nehézségeket. A nyolc építési periódus közül nem mindegyik keltezéséhez áll rendelkezésünkre közvetlen adat, különösen nem a legkorábbi periódusokhoz, melyek építési ideje így gyakorlatilag csak logikai 83 MIKLÓS ZSUZSA a kora-középkori várak vizsgálata során hét várban talált téglaépítkezésre utaló nyomokat. (MIKLÓS ZSUZSA 1985. 147.) 24 Lásd 4. jegyzet. 149