A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Vályi Katalin: Külső kemencék Szer Árpád-kori településén

felhasznált téglákból sárga agyagba épített (8. sz. ház) ill. kő- és tégla együttes felhasználásával készített (2. sz. ház) kemencét is.

5 A különböző építőanyagok kombinált felhasználására jó példát mutat a kőkemence gödrében „tömítésként" felhasznált 2 téglatöredék (5. sz. kemence), ill. a téglakemencék közül három esetben (6., 7. és 10. sz. kemence) a szájnyílás megerősítése nagyobb kővel, de legjobb bizonyíték a két alkalommal is előforduló, szorosan egymás mellé épített tégla- és kőkemence együttes létezése. Ha megvizsgáljuk a Kárpát-medencében feltárt földbemélyített házakban és szabadban lévő kemencéket építőanyaguk szempontjából, azt látjuk, hogy a kőből épült kemencék használata általában a X—XI. századra jellemző

6

. Ugyanakkor a kutatók 3. kép. A 3. sz. és a 4. sz. kemence azt is hangsúlyozzák, hogy a kemencék építőanyaga a környezet adottságaitól is nagymértékben függött, s annak sem kor-, sem etnikumjelző szerepe nincs

7

. Ebből a szempontból azonban fontos megemlíteni, hogy olyan településeken is, ahol az agyagkemencék használata szinte teljesen kizárólagosnak mondható, fel-felbukkan egy-egy kőkemencés ház is (pl. Dobozon

8 vagy Tiszalök-Rázomon

9

). Ez utóbbi két lelőhelyen a kőkemence megjelenése a környezeti adottságoknak és a helyi építkezési , ,•! ,y

Á

,

LYI KATALIN 1986- 5- ké

P (5- sz. ház), 2. kép (2. sz. ház), a 8. sz. téglakemencés ház még publikálatlan. 6 FODOR ISTVÁN 1977. 288, 1983. 102. 7 FODOR ISTVÁN 1983. 103. 8 KOVALOVSZKI JÚLIA 1974. 71. 9 MÉRI ISTVÁN 1952. 58—59. 143