A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Varga András: Előzetes jelentés egy szarmata telep talajszondázási vizsgálatáról (Örménykút 52.)

Előzetes jelentés egy szarmata telep talajszondázási vizsgálatáról (Örménykút 52.) VARGA ANDRÁS (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Bevezető A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete ún. alföldi mikroregionális vizsgálata és kutatása során tervbe vette Örménykút 52. lelőhelyének feltárását. Előzetes terepbejárási munkák során megállapítottuk, hogy itt egy késő szarmatahunkori, kis kiterjedésű telep fekszik, melyet a felszíni nyomok alapján bolygatatlannak és teljes egészében feltárhatónak ítéltünk meg. 1986-ban, majd anyagi lehetőségeink függvényében 1987-ben a telep kiterjedését fúrásokkal határoztuk meg, de már 1986-ban, részben a fúrásokkal egy időben megkezdtük a telepfeltárást is. Csak 1989-ben került sor archeomágneses felmérésekre, melyeket az ELTE Geofizikai Tanszékének munkatársai és diákjai végezték el. Ennek a méréssornak, azaz a totális mágneses tér reziduális értékeinek tónustérképen való részletes elemzése később kerül publikálásra, összevetve az alábbiakban előzetesen jelzett fúrási vizsgálatokkal, illetve a régészeti feltárások eredményeivel kiegészítve, megerősítve vagy részben cáfolva. Gyakorlati kutatásaink jelenlegi anyagi feltételei mellett igen nagy a jelentősége annak, hogy különféle előzetes vizsgálatok alapján tervezhetővé, ütemezhetővé válik egy feltárás, kiemelhetők azok a pontok, területek, ahol előzetes felmérések alapján a vizsgált település jellegzetes és tipikus csomópontjai helyezkednek el, s teljes feltárás hiányában ezek dominánsan jeleznék akár szondafeltárásokkal a település egészét. Tervezett összehasonlító publikációnknak itt nem szeretnénk elébevágni, így csak röviden jelezzük, hogy az eddigi szondaásatásból megállapítható, hogy a felszíni nyomok alapján késő szarmata-hunkori majorság területén a honfoglaláskorban egy temető húzódott végig, s egy helyen késő középkori beásást is dokumentáltunk, azaz más korszak szempontjából is bővültek ismereteink az előzetes felmérésekhez képest. A talajszondázási vizsgálatokkal elsősorban a telep kiterjedésére, másodsorban a bolygatott, azaz a kulturszintek strukturális összetételére akartunk választ kapni. Miután fúráspontjaink interpolált metszeteket adnak, ezt össze kell vetnünk a mágneses-tér vizsgálatokkal, majd az ott jelentkező mérési anomáliákat a régészeti feltárás során gyakorlatban is értelmeznünk, magyaráznunk és elemeznünk kell. Amenynyiben a feltárás igazolja a különféle előzetes felmérések adatait, egyéb lelőhelyeken is kívánatossá válik az ilyenfajta komplex kutatás. Igen ritka esetben lehetséges csak teljes feltárást végezni, vagy legalább is jelentős részét feltárni egy-egy településnek, így különösebben nem kell hangsúlyozni a szondákkal kontrollált telepkutatás lehetőségét, fontosságát.

1 1 Ezúton mondok köszönetet H. VADAY ANDREÁNAK (MTA Régészeti Intézet), örménykút 52. lelőhely ásatójának, aki e cikk bevezetőjét írta, s a továbbiakban is hasznos tanácsaival segített. 117