A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Kőhegyi Mihály–Vörös Gabriella: 3–4. századi temető és 4–5. századi település Szeged–Algyőn

keltezhető és aránylag gyakori leleteknek számítanak a szarmata temetőkben.

15 A kéttagú vasfibula azonban (II. 1.1.) a 4. század vége és az 5. század közepe közötti időszakra keltezhető, késői temetők jellegzetes lelete.

153 A 62. sir lapos dobozfibulájának (I. t. 7.) kevesebb párhuzamát ismerjük.

16 A számszeríj fibulával megegyezően ez a típus is a III. századra korhatározható. A hurkos végű fülbevalókat (I. t. 6, 8.) Párducz Mihály a III—

IV. századra teszi, de használatuk már a 2. század végétől bizonyítható.

17 A mindkét végén hurkos, ún. féltorquesek (I. t. 9.) elterjedését a Tisza—Maros—Körös vidékére tartja jellemzőnek. A sodrott típust időrendileg későbbinek határozza meg, mint az egyszerű huzalból hajlítottat, megjelenését a szarmatakor III. periódusához köti.

18 A hurkos-kampós fülbevalók és az ún. féltorques, — mint ékszergarnitúra — szórványosan a legkésőbbi szarmata és hunkori leletegyüttesekben is előfordulnak.

19 Az edények közül a 81. sír gömbös hasú kis edénykéje (III. t. 16.) a szarmatakor általános, nagyon gyakran előforduló típusa.

20 Közelebbi időrendi besorolásra a másik két korongolt edény sem ad módot (II. t. 5., III. t. 15.)

21 A település elemzése A feltárt területen összesen 23 objektum került elő: 19 gödör, 1 ház, valamint egy 3 objektumból álló összetartozó együttes (munkagödör, kemence, füstölő). A gödrök közül négyet nem sorolhatunk egyértelműen a szarmatakoriak közé, ugyanis semmilyen leletanyagot nem tartalmaztak (.,d", .,h", ,,k", „v" gödrök). Az ,,a" gödör a benne talált kerámiaanyag alapján későbronzkorinak bizonyult. A szarmatakori gödrök csaknem kivétel nélkül köralakúak. vagy ahhoz hasonló formájúak. Az „1" gödör trapézhoz hasonlít, az ,,s" gödör ovális, az ,.r" psdig valószínűleg hosszúkás volt, bár ennek csak egy részét bontottuk ki. Méhkas alakú a „c", „g", „1" és „p", egyenetlen és szabálytalan oldalú a „b", „c" és „f" gödör. A „t" gödör alját vízszintesre alakították ki, de oldala ennek is szabálytalan. Néhány gödör pontos formáját nem lehetett megfigyelni, mert nagyon sekélyek voltak (,.i", ,.m", „n", „o" gödrök). Méretük és mélységük nagyon változó : átmérőjük 50—250 cm, mélységük — 15—110 cm közötti. A gödrök telepítésében semmilyen szabályos rendszert nem tudtunk felfedezni. A térkép alapján úgy tűnik, hogy a telep csak É-i irányban ér véget, a többi irányban minden bizonnyal folytatódik. A gödrök — szabálytalan formájuk és egyenetlen kialakításuk miatt —• kivétel nélkül agyagnyerőhelyek lehettek. A feltárt terület K-i szélén került elő a telep egyetlen háza (2. kép). Méretei: 18 A számszeríj fibula néhány analógiája: Pusztamérges-A 4. sir; MFM 53. 261. 7.; SzegedTápé A 151. kútkörzet, 18. sír MFM 82. 4. 54. 15a PÁRDUCZ MIHÁLY—KOREK JÓZSEF 1946—48. LIV. t. 6., LV. t. 5a—b, LVI. t. 4a—b.; LVIII. t. 7a—b (Tápé-Malajdok A), továbbá: PÁRDUCZ MIHÁLY 1959. VIII. t. 12.; XIV. t. 2. (Csongrád-Kenderföldek). 18 VADAY ANDREA 1985, 351. 8. t. 2. (Törökszentmiklós, 54. sír) 17 PÁRDUCZ MIHÁLY 1945. 76—78. ISTVÁNOVITS ESZTER 1989., az ide vonatkozó legújabb irodalommal. Köszönjük, hogy kéziratos munkáját felhasználhattuk. 18 PÁRDUCZ MIHÁLY 1951. 24—25. 19 VÖRÖS GABRIELLA 1986. 28. III. t. 1—2; 4. 20 KISZOMBOR В 20. sír: PÁRDUCZ MIHÁLY 1950. XXXIV. t. 34. a—b. Uő. 84. sír. i. m. XXXIV. t. 29; Szentes-Sárgapart 32. sír. i. m. LXIV. 2a—b. 4. sír: i. m. LXIV. t. 3 a—b; Szeged-Pusztakömpöc i. m. CXXII. t. 21—24.; Püspökiele i. m. CXXVI. t. 8. 21 A 71. sír alacsony talpon álló, viszonylag ritkább típust képviselő táljának pontos analógiája a Szeged-Alsótanya-piactéri temetőben került elő. PÁRDUCZ MIHÁLY 1950. CXXI. t. 9. 102