A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)
Történettudomány - Lotz Antal: Adalékok Kövegy művelődéstörténetéhez
3 old-on: З-о Iskola-alap nincs. Faiskola van, közép-karban. 15 5-o Iskola-fenntartó a község. 6—7-0 Az épület, s tanítólak jó karban van. Tanszer ellátottsága csak a legszükségesebbekre terjed ki. 8-0 Húsvétra gyóntak a tanulók, s Jézus Szent Neve ünnepre. Miután betegség következtében az iskolábajárás szünetelt, máskor nem lehetett. 9-0 Nyilvános vizsga május 27-én volt Kálmán Lajos elnökletével, jelen voltak elöljárók, iskolaszéki tagok. 10—12-0 Gugi tanító kinevezése 1880, erkölcsi magaviselete is; tanításának sikere is jó; mellékhivatala a kántorság. 11. Kálmány Lajos 29/900 jan 27-én jelenti Mezőkovácsházára, az akkori esphelyettes Rózsa Józsefnek, hogy aznap délelőtt 10-kor Gugi tanitó meghalt, és temetése 28-án lesz 3 órakor. 16 22 sz. Püspöki leirat a közben esperessé lett Rózsa Józsefnek 3804/1901 szám alatt (Szó szerint) Nagyontisztelendő Esperesplébános Ur ! E hó 19-én 344. sz. alatt kelt felterjesztésére Nagyontisztelendőségedet megakadályoztatása esetén a csanádpalotai plébánost felhatalmazom, hogy a Kövegyen építendő templom alapkövét és toronykeresztjét az előírt szertartás szerint megáldhassa. Ez értelemben egyidejűleg tudósítottam a csanádpalotai plébánost is. — Többikre buzgó imáiba ajánlottan maradok Temesvárott 1901 október 21-én Xrban szerető Atyja Sándor pk. Témánk keretét és célkitűzését meghaladná a plébánia-szervezés időszaka, 1928tól 1935-ig. Ez ugyanis már nem lappangó, Kálmánytól megmentett iratanyag. Bőven található róla adat a Csanádi Püspöki Levéltárban is, valószínűleg az egykori VKM I. ügyosztály iratanyagában is. Az egyáltalán nem aktív természetű Raskó Sándor mint csanádpalotai plébános kezdte meg, majd amikor Ő Szegedre bekerült, az utód, Ruszti-Hrusztek András végezte be 1932—35 között. — Raskó jelentős jogászi és társadalmi összeköttetésekkel bírt, s ezeket ügyesen használta ki, hogy amikor Kövegy leválik a palotai anyaegyházból, legyen a papnak megélhetése. Akkoriban minimum 30 hold föld volt az, amit a Püspökség elvárt egy új lelkésznél anyagi ellátmányként. Erre szerzett „OFB" és egyéb parcellákat Raskó. Érdekes volt Raskó gondolatmenete : míg elődei mindig tiltakoztak, ha Kövegy hívei önálló lelkészt akartak, ő felismerte, hogy a parókia számára kihagyott, központi fekvésű telket más fogja elvenni, ha nem épít plébániát, paplakot. Ez be is következett, amikor csupa buzgalommal Magyarcsanádon templomot szervezendő Irlanda Dezső református lelkipásztor kezdett kijárni Kövegyre. Ő Kövegyet kálvinista gócpontnak képzelte el, amelyhez leányegyházként csatlakozott volna észak15 A hagyomány úgy tudja, hogy a millenáris századforduló kulturális és nevelési programjában még a legkisebb falusi iskolától is megkövetelt „faiskola" (ami nem azonos fogalom a mai faiskola vállalatok elnevezésével) nem az iskola melletti tanítói házikertben volt, hanem túl a temetőn, észak felé, az ún. ,,Bogárzóerdő"-né\. 16 Kálmány Lajos (1852—1919) néprajzi jelentőségére először a 30-as években Féja Géza hívta fel a figyelmet (Viharsarok. Bp. 1937., 251—252.) 1940-ben Ortutay Gyula méltatta folklorisztikai tevékenységét (Kálmány Lajos és a modern néprajzi gyűjtés. Szellem és Élet, 1940. IV. 192—202). Az 50-es években a kutatók közzé tették Kálmány kéziratos hagyatékának egy részét : Kálmány Lajos népköltési hagyatéka. Szerk. Ortutay Gyula. I. Történeti énekek és katonadalok. Bp. 1952. II. Alföldi népballadák. Bp. 1954. 257
