A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Lotz Antal: Adalékok Kövegy művelődéstörténetéhez

egymástól, s az anyaszentegyháztól, s ennek látogatása milly nehézségekkel jár? Van-e az imaház és iskola épületre alkalmas helly kijelölve? Imaházat a végre kivánnak-e a folyamodók hogy egyszerre mind helybeli lelkésszel elláttassanak, vagy abban a mostani lelkész mellé rendelendő' segéd végezze az isteni szolgálatokat? mit ajánlanak a lelkész, segéd és tanitó tartásához, 's az emiitett épületek felállításához kész pénzben, vagy természetben, földben s illetőleg munkában? Nékem felterjesztés végett minél előbb kimerítő és véleményével ellátott jelentést tegyen. Kelt Makón, 1849 évi május 21. Csanádi püspöki helynök Róka Jósef. 8/b. (Major válaszának piszkozata.) Tisztelt Esperes és tanodái Felügyelő' Úr! Kövegy fiokegyházi híveink a vallásügyi magas Minisztériumhoz felterjesztett azon folyamodványát, mellyben imaház és iskolai épület felállításáért esedeznek, ez. Uraságodnak f. év máj 29iki felhívására nevezetteket másolatban közölt leirat tartalmáról értesülvén felszólítottam, nyilatkoznának. -B Valaczkai (?) ma adott nyilatkozatát ide borítva, következő' megjegyzésekkel teszem át ez. Uraságodnak. lsü Hogy a 4-ik érvü pontból a folyamodó Kövegy és Királyhegyes két községek közti távolság maradván, azt egy kis óraira lehet tenni. 2-0. Az 5-ikre. Mikép az iskolának telepítés alkalmával kihagyott helyre már a község csakugyan egy olly épületet tett, mellyben tanterem, törvényterem és jegyzó'i lak létezik. 3-0. A 6-ik ponti válaszra pedig: hogy ezen községtó'l, melly gyalog félórányi távolságra létezik az anyaegyháztól, melly lelkész eránti kötelességeinek teljesítéseiben elég közönyös, helybeli lelkészt igényelni nem kevés dó'reség. Ez eránt csak ugy lehetne a két község kérelmét pártolni, ha hogy mindketten egy (segéd) lelkész által láttassanak el lelkiekben.

9 9. sz. 1849. XII. 11. Nyomtatott szabvány-űrlap Lonovics püspöki címeivel, ezen Igaz József kövegyi és Fekete Erzsébet palotai jegyeseknek a bárom hirdetésről felmentést ad. — Aláirta: Oltványi István ált. helynök, és Oltványi Pál titkár. Latin okirat.

10 9 {A—/—8-hoz: A kérdőpontokat Róka József szerkesztette, aki Makóról püspöki helynökként joghatóságot gyakorolt az egyházmegye északi részén. Mivel 1848/49-ben szóval és szervezéssel erősen kiállt Kossuth eszméiért, 1849-ben hadbíróság elé állították Temesvárott. Előbb halálra ítélték, majd kegyelmet kapván ezt 20 évi fogságra változtatták. 1852-ben ugyan, egyéni elbírálással a börtönből szabadult, de minden egyházi tisztségtől megfosztva, Máriaradnán kolostorrabságban kellett élnie 1858. május 17-én bekövetkezett haláláig. Major és utódai érthetőleg ellenezték Kövegy önálló lelkésszel való ellátását, mert anyagilag érintette volna őket. ígv késett az önálló plébánia szervezése 1935-ig. Gyakorlatilag Kis-Királyhegyesen, azaz a mai Királyhegyesen is ugyanez volt a helyzet, ott is hamarabb épült templom, mint plébánia. A templom a kövegyivel egy időben sok vonatkozásban ugyanazon mesterek munkájával 1902-ben készült el. A királyhegyesi plébánia Apátfalva anyaegyháztól 1924-ben szakadt el és kezdte önálló működését. Nem tudni, a temesvári püspöki levéltár ismerete híján, hogy mi volt a hivatalos válasz, amihez Major a fenti kommentárt fűzte. 10 Lonovics, télies nevén kriviniai Lonovics József 1834-től 1848-ig kormányozta a Csanádi Egyházmegyét. Előzőleg egri kanonok, váradi kerület tanfelügyelő volt. Akadémiai levelező tag, jelentős archeológiai összefoglalást írt, és házasságjogi tárgyalásai Rómával mintegy 70 évig megnyugtatóan irányt adtak minden felekezetnek a vegyes házasságok eseteiben. (1841) A szabadságharc idején mint a pozsonyi hétszemélyes táblának is tagja, közjogi érvekkel küzdött a Batthyánykormány mellett. E kormány kinevezte egri érsekké. 1849-ben a melki (Ausztria) apátságba száműzték 1860-ig. A kiegyezés után újból érseki rangot kapott, Kalocsára, de odamenet a hajóúton meghalt. Az Oltványi családból hárman is papok lettek; István Garabos (Grabács) plébánosából lett nagyprépost és helynök 1835—1869 között. 250