A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Lotz Antal: Adalékok Kövegy művelődéstörténetéhez

1843-ban báró Mednyánszky Alajos kamarai elnök kezdeményezésére alakult a mai helyén a község. Első telepesei makói, palotai, bekai, szentpáli, magyarcsanádi lakosok voltak. Bár néhány család — mint a Sipos és Sütő — a mai napig is hangsúlyozza, hogy Maros-Tordából települtek az Őseik. SŐt, még a templom 70 évvel később történt felépítésénél is hívtak erdélyi rokonaik közül. — Ha szemügyre vesszük a kórus mellvédjét, egészen olyan, mint egy lefelé fordított székely kert-kerítés. — A Magyar Néprajzi Lexikon fényképpel ellátott szócikket közöl a 14 nemzedéken át festo-asztalos Sütő-családról.

3 Nem kizárt, hogy közülük valaki faragta és festette ezt is. Az okmányokon pár évig kettős elnevezés volt: Mednyánszkyháza-Kövegy. A Makón székelő vármegyei hatóság ezt nem fogadta el, és így lett a hivatalos neve Kövegy. Kövegy lakossága az alapításkor kb. 400 fő lehetett. Ugyanis 4 soron 26-26 portát mértek fel, amelyet be is kellett építeni. Akkor 4x26 = 104 ház, ha ezt beszorozzuk családonként 4 fővel, akkor 416-ot kapunk. Az első (kisded)-temetés 1846-ban történt. Az itt közölt levéltári adatokból, és azok magyarázataiból képet nyerhetünk a falu művelődésének és közigazgatásának fejlődéséről. Az 1900. évi népszámláláskor 872 lakosa volt, 1950-ben meghaladta az 1200-at (ekkor az iskola 4 tanerővel, majdnem 100 gyermekkel működött!), az 1980-as összeíráskor 610 lakosa volt. A templom 1901-ben épült a kincstár pénzén, azon föltétellel, hogy a belső berendezést a lakosságnak kell előteremtenie. Ezekről minden adat megmaradt, az A/II-es plébánia levéltári csomóban. A berendezést Schmidt János esztergomi műbútorasztalos készítette a királyhegyesi temploméval együtt, szecessziós-stílusban. Búcsúnap : szeptember 12, Mária-nevenapja. Az orgonát a temesvári Wegestein-cég szállította.

4 A lakosság egészen az 1930-as évekig római katolikus vallású volt, akkor telepedett meg, — főleg a tanyákon — néhány protestáns. A római katolikus plébánia 1935-ben alakult. A História Domust Vörösvári Nándor kezdte vezetni 1939-ben. A kövegyi temető a község északi oldalán van, 1400 férőhelyes, most harmadszor vonul rajta végig a temetés. Ravatalozót 1970-ben kapott. A községben műemlék, vagy műemlékjellegű épület nincs. A templomot, mint a csanádi püspökség minden objektumát, végigvizsgálta 1973-ban Bálint Sándor és Brestyánszky Ilona. Akkor fölvették a védett iparművészeti tárgyak közé a főoltárt, a középre helyezett hajdani mellékoltárt, a szószéket és a bevezetésben említett kórusmellvédet. Ezenfelül egy faszobrocskát („Kövegyi Madonna"), melyet a tradíció szerint Erdélyből későbarokk műként az alapítók hoztak, 21 olaj-vászonképet, melyek közül 14 stációs kép. Ezeket Raskó Sándor palotai plébános hozta 1911-ben előző helyéről, az Arad megyei Gyorokról, s mindegyiket az akkor legnagyobb kövegyi család, a Luczók valamely tagja kereteztette be. Érdekes még egy Rozália-kép. Ezt az 1874. évi kolerajárványkor fogadalmi képként rendelték Aradon. 1973. évi összeírásunkkor a legöregebb lakosok (Sisákné Horváth Mária, Pintérné) bemondása szerint az utolsó beteg meggyógyult, amikor az ökrösszekér Kövegyre megérkezett vele. Szeptember 4-e, Szent Rozál napja mindenesetre sokáig fogadott ünnepe volt a falunak. Végül följegyeztek négy zászlót. Erről szintén találtatott okmány 1904-ből: Klimó Emília nagyszentmiklósi varrónővel csináltatta a templomépítő-bizottság. A varrónő csak keresztjelet írt, de népi hímzéshez értett. 3 K. Csilléry Klára 1981. 510—511. 4 Szigeti Kilián 1982. 189. és 426. jegyzet. 244