A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)
Régészet - Szemán Attila: X–XI. századi filigrános mellkeresztek
hetó' rajtuk. 24 A VII. századból való a Dumbarton Oaks Collection két konstantinápolyi arany mellkeresztje, melyeken megjelennek a szárvégi medaillonok. A keresztek közepén ugyancsak kereszt alakú kő vagy üvegpaszta lehetett. 25 Szintén a VII. századból származik az egyiptomi mellkeresztek egy csoportja. Aranyból készültek, szélesedő szárvégükön medaillonokkal. A medaillonokban szentek ábrázolásai, a középpontban domborművű colubiumos Krisztus-ábrázolás látható. 26 A pusztatóti, avarkori sírból előkerült arany mellkereszt is VII. századi. Itt nemcsak a szárvégeken, hanem azok kereszteződésében is megtalálható a médaillon. Díszítése bemélyítésekből áll. 27 A medaillonos formát láthatjuk viszont egy IX. századi bulgáriai öntött, bronz mellkereszten is. 28 A X— XI. században nagyobb ötvösműveken is gyakorivá válik a medaillonos kereszt ábrázolása. Ilyenek : a 960. körüli időre datált aranyozott ezüst Limburgi Staurotheka, az Ermitázs egy XI. századi aranyozott ezüst ereklyetartója, 29 és a Grúz SZSZK Művészeti Múzeumának X— XI. századi aranyozott ezüst ikonja. 30 Ezek az ábrázolások trébeltek, a medaillonokban stilizált levelekből álló rozettákkal. A leveles rozetták tűnnek fel a X. századi elefántcsont triptichonok medaillonos keresztjein is. így a Louvre gyűjteményében levő Harbarville-triptychonon, 31 valamint a Palazzo Venezia 32 és a British Múzeum darabján. 33 Az Ermitázs XI. századi Deészisz triptichonjának előlapján pedig drágakőből rakták ki — bár ma már csak az üres foglalatokat figyelhetjük meg — a medaillonos keresztet. 34 Az ábrázolások mellé állíthatunk egy 960—963-ból való, konstantinápolyi, niellós, ezüst mellkeresztet, 35 valamint egy XI. századi zománcos, drágakövekkel és gyöngyökkel díszített arany mellkeresztet. 36 Ez utóbbi négy szárvégi medaillonjában a négy evangélista zománcos mellképe látható, míg az üres középsőben Krisztus mellképe lehetett. E korántsem teljes felsorolás rámutat, hogy bár a Bizánci Birodalom területén a medaillonos kereszt típusa már a VII. században megjelenik és folyamatosan él, legnagyobb fokú elterjedése a X— XI. században következik be. Használata széles körben elterjedt anyagra és tárgytípusra való tekintet nélkül. A XII. században már jóval ritkább, bár mint hagyományos forma a XIII., sőt még a XIV. század elején is létezik. 37 A típuson belül már a VII. századtól — azaz nagyjából kialakulásától — két, kissé különböző forma jelentkezik. Míg az egyiknél a szélesedő szárvégekre helyezett médaillon egyik fele nyúlik csak túl a szárak lezárásán, addig a másik esetében a szárvégek kitüremkednek és két kis korong formáját veszik fel. Valószínű, hogy az 24 Vö. Vaklinova, Margarita 1981. 6. kép, kereszt Sadovecból. A publikáció a díszítést „pseudofiligran"-nak nevezi, további technikai leírást pedig nem közöl. 25 Ross, С. Marvin 1965. X. В.; XII. В. 6 26 Ross, С. Marvin 1965. XXIII. 15.; Bárány-Obr schall, Magda von 1953. fig. 74. d. Frankfurt, magyángyűjtemény. 27 Bárány-Ober schall, Magda von 1953. fig. 74. b.; lásd még Bona István 1971. 28 Mijátev, Kr. 1922. 67. obr. 48. Миямев, Kp. 1922. 67. обр. 48. 29 Bank, Alissá 1978. 203—204. kép. 30 Bank, Alissá, 1978. 184—185. kép. 31 Talbot Rice, David 1959. fig. 102. 32 Talbot Rice, David 1959. fig. 98. 33 Talbot Rice, David 1959. fig. 104. 31 Bank, Alissá 1978. 206. kép. 35 Beckwith, John 1968. fig. 119. 36 Bank, Alissá 1978. 176. kép. 37 Pl. Bank, Alissá 1978. 259—260. kép, ikon, XIII. sz.; a Magyar Anjou Legendárium közismert ördögűzési jelenetén, László király kezében levő talpas kereszt, 1330. körül Dercsenyi Dezső 1964. 8. kép (Vatikáni Képes Legendárium, Róma, Bibi. Vaticana Cod. Lat. 8541 :f. 82.). 83
