A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Természettudomány - Horváth Ágnes: Hidrobiológiai vizsgálatok a kelebiai halastavakon

A Cladocera és Copepoda rend fajai közül a hazai felszíni vizeinkben általánosan eloíordulo fajok kerültek elő nagyobb egyedszámban. A Cladocera-fajok közül a Moina brachiata érdemel említést, mert a szikes vizekre jellemző faunaelem. A vizsgált halastavakban való előfordulása a tavak erei £ j ??w Uta

!" Szmtén a Szikes jellegre utal a szórványosan, kis egyedszámban eloíordulo Macrothrix lursuticornis, melyet a natronofil fajok közé sorolnak, mert hazai es külföldi előfordulásuk főleg sós (szikes) tavakból ismert. A mészszegény vizeket kedveli. pH-igénye: 6,5—7,8. Elszaporodására kedvezőtlenül hat a hőingadozás Ezért főleg nagyobb víztömegű szikes tavakban és egyenletes hőmérsékletű évszakokban szaporodik el. Kisebb egyedszámban azonban a legtöbb alföldi szikes vizteti előfordul (Megyeri 1959). Szórványosan, kis egyedszámban fordult elő a Chydorus sphaencus. Ez a faj jó alkalmazkodó képességű, a szerves szennyeződést es a nagyobb sótartalmat is jól tűri, ezért gyakori a legkülönbözőbb felszíni vizekben A copepoda-fajok hasonló faj- és egyedszámot mutattak, mint a Cladocerák Szórványosan, viszonylag magas egyedszámban a Cyclops strenuus fordult elő vizsga

A

a

í

a

,

im lde

J

en- Elsó

'

s

orban időszakos, késő ősszel, télen vagy kora tavasszal képződő kisyizekben fordul elő, de viszonylag nagyobb tavakból is kimutatták. Alacsony hőmérsékletű vizekben, az év első és utolsó hónapjaiban található leginkább. Nagy ellenálló- es alkalmazkodóképességű faj. Az általam vizsgált időszakban legnagyobb egyedszámban 1984 márciusában mutatkozott (1946 ind./10 1). Ennek valószínű magyarázata, hogy az 1983. évi szárazság után erre az időszakra töltődtek fel újra a tavak s indult meg a benépesedés. Ugy tűnik, ezek a körülmények kedvezőek a fai elszaporodása számára. Az a tény, hogy a vizsgált terület halastó, ahol telepítés, lehalászás, trágyázás, takarmányozás történik, a víz időszakos fizikai, kémiai változásait is eredményezi. Mindezek hatnak a Zooplankton mennyiségére, minőségére. A különböző időszakok5. kép. A nyári plankton mikroszkópi képe (I. sz. mintavételi hely)