A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Vörös Gabriella: Fegyveres sírok az Alföldön a IV. század második fele és az V. század közepe között

Fegyveres sírok az Alföldön a 4. század második fele és az 5. század közepe között VÖRÖS GABRIELLA (Szentes, Koszta József Múzeum) Az Alföld késő római és korai népvándorlás kori történetének eseményeit sokszor csak áttételesen, az írott források gyér adataiból és a régészeti leletek vallomásaiból ismerhetjük meg. A két forráscsoport szerencsés esetben erősíti, vagy kiegészíti egymást, de előfordul az is, hogy ellentmondanak egymásnak. A hunok alföldi megjelenése a 420—430-as években nagy horderejű esemény a térség életében. A régészeti kutatások szerint viszont ez az időszak „fehér folt", mert a barbár temetők és telepek éppen a hun foglalás következtében szűnnek meg,

1 a gepidák tényleges ittléte pedig csak a 450-es évektől bizonyítható.

2 A régészeti leletanyagban a 4. század második felétől — utolsó harmadától — szembetűnő változások tapasztalhatók, melyeknek történeti okai még nem teljesen tisztázottak.

3 A tényleges hunkort közvetlenül megelőző későszarmata időszakból azokkal a lelőhelyekkel foglalkozunk, ahol fegyverrel, illetve fegyver sírba helyezésével találkoztunk. A korábbi időszakhoz képest ugyanis ez az egyik leglényegesebb és legszembetűnőbb új vonás a temetkezési szokásokban. Adatgyűjtésünk elsődleges szempontja a fegyverek adatainak rögzítése, a sírban elfoglalt helyzetük leírása. Az összefüggések feltárásának érdekében szükségesnek tartottuk a temetkezési rítus alábbi, legfontosabb adatait is feljegyezni: tájolás, a csontváz helyzete, állapota, bolygatásra, rablásra utaló nyomok, koporsó megléte, az elhantolt neme. Felsoroljuk a fegyverek mellett az összes többi leletet is. Foglalkozunk a fegyveres sírok temetőn belüli helyzetével. Az adatsorok összevetésével azt vizsgáljuk, hogy a fegyveres síroknak vannak-e további közös vonásaik, és ha igen, milyen következtetésre juthatunk ezek segítségével? Az összevetés megkönnyítésére a lelőhelyeket térképre vittük, az adatokat pedig táblázatba foglaltuk. (1—2. kép) 1. Alattyán, 13. sír: kétélű kard fátokban, borostyán gombbal. A sírban a deréknak megfelelő helyen találták.

4 h : 87,5 cm, sz : 5,4 cm, markolat h : 12,5 cm. A sír sarkában, a fej vonalában rövid köpűjű, széles pengéjű vaslándzsa feküdt.

5 h : 27,7 1 Bóna István 1984. 287. 2 Nagy Margit 1983. 154. 3 A hunok átkelése a Volgán a 370-es évek közepén a balkáni és közép-európai provinciák történetében komoly következményekkel járt: alán vándorlás, a gótok pusztítása Illiricumban, betelepülésük Pannóniába. Az események — legalább közvetetten — az Alföld életében is változázásokat hoztak, de ezeket csak a régészeti leletek változásában tudjuk lemérni, a területre vonatkozó írásos források híján. Mócsy András 197'4. 177—200. 4 Kovrig Ilona 1963. 10—11., 193—197., XLV. t. 15., 3. kép. 5 Kovrig Ilona 1965. XLV. t. 13. 41