A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Marosvári Attila: Szakmunkásképzés Makón 1956 és 1975 között

Az elsőéves tanulók az alapképzést a lakatosműhelyben kapták, emellett kiegészítő oktatásra: mérési, valamint kovácsolási gyakorlatra jártak. A II. éves tanulók oktatását két erő- és két munkagép kabinetben végezték. Minden kabinetben rendelkezésre álltak a témaköröknek megfelelő gyakorló egységek, fődarabok. Az intézetben maradó tanulóknak külön tanműhelyben biztosították a szakmaelsajátítás kedvező feltételeit. Itt zömmel főjavítási munkákat végeztek, valamint mezőgazdasági gépek (hagymaművelő gépsor, az ún. „hagymamindenes"), illetve gépszerkezeti egységek (pl. borsófejtő gép részeinek) gyártása folyt, évi 1,5—2,5 millió forint értékben.

107 A kihelyezett tanulókat mindkét állami gazdaságban és az Úttörő Mgtsz-ben is forgószínpadszerűen oktatták: egyszer a tanműhelyben voltak, máskor szakmunkások mellé beosztva dolgoztak, intézeti szakoktatók irányításával.

108 Az eddigiek összegezéseként az intézet tanulóinak a beiskolázó intézmény jellege és a gyakorlati oktatás típusa szerinti megoszlását — az 1970—71. és az 1974—75. tanév adatait figyelembe véve — a 14. táblázat mutatja.

109 Az iskola tárgyi föltételei a megye többi szakmunkásképző iskolájával összevetve optimálisnak mondhatók ezekben az években. Ezt az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Agitációs és Propaganda Bizottságának 1971. május 6-i állásfoglalása (A szakmunkásképzés Csongrád megyei helyzetéről és feladatairól) is megállapította.

110 A hatvanas évek végére teljesen kiépült a szaktantermi rendszer. Valamennyi terem korszerű oktatástechnikai eszközzel (diavetítővel, írásvetítővel, magnetofonnal, több terem lemezjátszóval, hurokfilmvetítővel, televízióval) rendelkezett. „Az iskola AV-eszközökkel optimálisan el van látva mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás vonatkozásában. Ezeknek az eszközöknek a használata az elméleti órákon és a gyakorlati foglalkozásokon általános. Ezeknek az eszközöknek a használata az intézet pedagógusainál teljesen természetes. Az AV-eszközökhöz igen sok projektor-ábrát és diafilmet készítettek és készítenek is a pedagógusok. A központi sokszorosítású eszközök közül is igen sok itt az intézetben készült," — állapította meg Kanka Andor szakfelügyelő.

111 Egy másik jelentés így fogalmazott: ,,A tanárok több irányú kísérletet végeznek. Különösen intenzíven foglalkoznak a tanulói aktivitás, a tanulói csoportos munka és az egyéni munka helyes alkalmazásainak kikísérletezésével elméletben és gyakorlatban. Komoly kísérletek folynak a tanulói tudásszint felmérésének különböző formáira a feladatlapok, tesztlapok, témazáró feladatlapok, programok alkalmazása révén. Ezenkívül foglalkoznak tanulói eszközök és tanári eszközök fejlesztésével és alkalmazásuk kipróbálásával. Több kísérlet folyik a dia- és magnó együttes alkalmazására és ennek különféle területen való bevezetésére, új anyag feldolgozás, begyakorlás, ellenőrzés, egyéni tanulás terén."

112 A szemléltető eszközök készítésében különösen Rója István (szakrajz írásvetítő anyagok és feladatlapok), Bogdán Károly (szerkezettanhoz kapcsolódó projektorábrák és hurokfilmek, pl. kombájn vágószerkezet, IHC eke munkája), Szentpéteri János (szerkezettani feladatlapok), valamint Maginyecz Mihály és Szakács Imre (elektrotechnikai hurokfilmek, pl. változó áram vonal diagrammja, savas akkumulátor működési elve), továbbá a magyar—történelem munkaközösség (történelmi projektorábra-sorozatok, hangosított diafilmek több házi 107 601. irattár. 27—5/1977., CSMH. 1970. júl. 9. 5. 108 601. irattár. 58/1973. 109 601. irattár. Oktatási feltételek с összeállítás. = Igazgatói iratok 1975. szám nélkül. 110 601. irattár. 243/1971. 111 601. irattár. 58/1975. 112 601. irattár. 54—5/1971. 368