A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Marosvári Attila: Szakmunkásképzés Makón 1956 és 1975 között

képzés. A makói iskola profilszakmájánál, a mezőgazdasági gépszerelőnél ez azt jelentette, hogy az oktatás első fokozatában 32 szakmához megfelelő közös fémipari alapképzést kaptak a tanulók, a második fokozatban egy szűkebb szakma-családnak, az ún. gépszerelő alapszakmának általános szakmai képzésére került sor, majd a harmadik fokozatban már a szakma speciális ismereteit sajátították el.

93 A közismereti anyag nagyobb részben továbbra is az általános iskolában tanultak pótlására, megszilárdítására és rendszerezésére szorítkozott, s csak kisebb részben adott új ismereteket. A tantárgystruktúrában megnövekedett a természettudományos tárgyak szerepe: az 1970—71-től életbe lépő reformóratervek alapján a hagyományos („A") tagozaton is bevezették a fizika, és — az anyag- és gyártásismeret keretében — a kémia, emellett néhány szakmánál az elektrotechnika oktatását. III. osztályban ettől kezdve heti egy testnevelés órát is tartottak. Az emelt szintű (,,B") tagozaton a közismereti tárgyak oktatásában nem történt változás, a szakmai tárgyaknál viszont igen : új tantárgyként bevezették a heti 2 órás elektrotechnikát és az 1 órás üzemgazdaságtant. A mezőgazdasági gépszerelőknél a szakmai ismeret helyett ettől kezdve technológiát, továbbá szerkezettan és szerelési ismeretek tárgyat oktattak.

94 Mindezzel együtt tovább csökkent mind az „A", mind a ,,B" tagozaton a gyakorlati oktatás időtartama.

95 (9. táblázat) 9. táblázat Az elmélet—gyakorlat anyagának változása a hagyományos és az emelt szintű képzésben (százalékban) Hagyományos képzés Emelt szintű képzés régi új régi új Közismereti elméleti oktatás Szakmai elméleti oktatás Elméleti oktatás együtt Gyakorlati oktatás 11 13 24 76 14 16 30 70 20 15 35 65 22 18 40 60 Összesen : 100 100 100 100 Mivel a makói iskola hagyományos profilszakmáin (mezőgazdasági gépszerelő, esztergályos, géplakatos) kívül az 1969-es törvény nyomán életbe lépő új Országos Szakmunkásképzési Jegyzék (OSZJ) további szakmákat utalt át ,,B" tagozatos képzésre, 1970-től az elsőéves villanyszerelő, asztalos, női szabó és fényképész tanulókat is emelt szintű képzésben részesítették.

96 Ez azt jelentette, hogy 1970 után a beiskolázott fiatalok túlnyomó többsége ,,B" tagozaton tanult.

97 (10. táblázat) Az emelt szintű képzésben részt vevő tanulók zömét továbbra is a mezőgazdasági gépszerelők alkották. A szakma beiskolázási körzete a hetvenes évek elejétől ismét bővült: mivel a szegedi 600-as intézet megszüntette a képzést, ettől kezdve már nemcsak Csongrád és Szolnok, hanem Békés, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár és Hajdú93 A magyar szakmunkásképzés fejlődése és korszerűsítésének reformtervei. 1969. 17. 94 Vö. Ferencz László 1970. 5—7. 95 A magyar szakmunkásképzés fejlődése és korszerűsítésének reformtervei. 1969. 17., vö. : Zsurzs Mána 1978. 131. Az óraterveket közli: Munkaügyi Közlöny, 1970. szept. 17. 330—345. 96 601. irattár. 6—4/1970. 97 601. irattár. 49/1971., 55—1/1975. 364