A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Marosvári Attila: Szakmunkásképzés Makón 1956 és 1975 között

A korszerű oktatási módszerek alkalmazásának és a szemléltető eszközök készítésének régi hagyományai voltak az iskolában. A tantestület újra fogékony tagjai folyamatosan készítettek olyan segédeszközöket, amelyeket az oktatásban jól föl lehetett használni. A szemléltető eszközök előállításában — a vasipari szakkör keretében — a tanulók is közreműködtek. Főként mezőgazdasági gépmodelleket készítettek, amelyekből többet ma is használnak az oktatásban. A szakkör gépmodelljeivel rendszeresen szerepelt országos és külföldi kiállításokon.

53 E modellekből jó néhány (pl. Bruder—Kovács-féle„hagymamindenes", kukoricabetakarító gép, csőtörő kombájn, talajgyalú, forgólapátos műtrágyaszóró, UBA borsóarató gép,Zetor 3011.) a budapesti Mezőgazdasági Múzeumba került. A múzeum 1960-ban pl. több mint 100 000 forint értékben vásárolt a szakkör munkáiból.

54 A tantestület tagjai rendszeresen igénybe vették a Módszertani Intézet anyagait (,,A 601. sz. makói intézetünket e téren mintaképül lehetne állítani" — írta Moldoványi Gyula a Módszertani Intézet munkatársa),

55 emellett bekapcsolódtak a korszerű pedagógiai eljárások kidolgozásába, kipróbálásába. A hatvanas évek első felében nevelésmódszertani kísérletek folytak az iskolában, főként a világnézeti kérdések didaktikai problémáival kapcsolatosan.

56 Az évtized közepétől már inkább a programozott oktatás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoztak az intézet tanárai közül többen (Benke zcltán elektroműszerész, alapfém, mezőgazdasági gépszerelő, Szentpéteri János mezőgazdasági gépszerelő erőgép, Bogdán Károly mezőgazdasági gépszerelő munkagép, Lengyel Antal matematika, Rója, István vasipari és mezőgazdasági gépszerelő szakrajz, Yígh Istvánné I. évfolyam osztályf5nöki).

57 Néhányan a MÜM Módszertani Intézet megbízásából végeztek vizsgálatokat és állítottak össze programokat.

58 Az új eljárások, módszerek bevezetését az 1967-ben létrejött audio-vizuális munkaközösség (később Korszerű módszerek szakmai munkaközössége) koordinálta. A szaktárgyi oktatás mellett nagy figyelmet fordítottak az osztályfőnöki órák újszeiűve tételére, a diavetítő és a magnetofon adta lehetőíégek kombinálásával — Benke Zoltán újítását fölhasználva — készítettek programokat. Az első így feldolgozott téma József Attila makói éveivel foglalkozott, ezenkívül ünnepi megemlékezések (március 15., április 4., május 1.), valamint világnézeti kérdések (Az élet keletkezése, az ember származása stb.) feldolgozása folyt ezzel a módszerrel.

59 Mindezek alapján nem tarthatók túlzásnak Bujtor László szakfelügyelő elismerő sorai, melyeket 1968. február 22—24-én tett látogatása után jegyzőkönyvben rögzített: ,,Az intézet egésze az cktató-nevelő munka terén kiemelkedő. Kabinetrendszerű oktatás folyik, amely példamutató. Az intézet kollektívája új utakat keres, pl. az osztályfőnöki tanterv alapján több témát audo-vizuális módszerrel dolgozlak fel. A tanítási órák hatékonysága egészen kiemelkedő. A tanulók elhelyezése, az intézet rendje példamutató".

60 A szakfelügyelő véleményét a beiskolázó bázis vállalatok is osztották. Helfrich Nándor, a BMG makói gyáregyrégének egyik vezetője pl. 1965. január 15-én kelt levelében így ír* „Az intézetből kikerült fiatal szakmunkások gyakorlati felkészültsége, 53 601. irattár. 83/1961., 229—3/1964., 450/1966., 252—1/1967., CSMH. 1966. jún. 1. 3. 54 601. irattár. 722/1960., 610—2/1964., 197—6/1966., CSMH. 1968. jan. 24. 6. 65 Iparitanuló-képzés, 1960/9. 61. 56 Hajdú József 1963. 22—23. 57 601. irattár. 45—36/1968., vö. még: 54—5/1771. 58 601. irattár. 20—1/1968., 307/1969. 69 601. irattár. 45—3/1968., 58/Ь73. 60 601. irattár. 121—2/1968. 356