A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Tóth István: A Békés és Csanád megyei szlovákság néhány népességi, politikai és vallási vonásai (1914–1944)

tiyelvû gazdasági, közművelődési és kulturális időszaki lap engedélyezését; követeli kultúregyesület létesítését és minden iskolatípusban a szlovák nyelv oktatását. Indokai : — a szlovákság tömeges előfordulása az adott területen ; — anyanyelven lehet gondolatainkat legjobban kifejezni ; — a kívánt egyesület még nincs és nem lett engedélyezve ; — Békés vármegyében nincs szlovák nyelvű újság; — a szlovákok mindig hűségesek voltak a közös hazához ; — 1932. évi kisebbségi konferenciára a képviselők elmennek, mert meghívást fognak kapni.

43 Amit követeltek, jogos volt. Csupán kulturális fönnmaradásukért szálltak síkra, sajátos nemzetiségi vonásaikat kívánták megőrizni. Ám esélyeik a kulturális igények, hivatalos elismeréséhez igen elenyészőek voltak. 1932. május 29-én értesülünk a Békésmegyei Közlöny hasábjairól, hogy Kvasz György útlevelét a hatóság bevonta. A sajtó értesülése szerint erre Kvasz azt válaszolta, hogy Bécsen keresztül a cseh követtől kap majd úgyis útlevelet Prágába. Tény azonban, hogy indítványát Békéscsaba város képviselőtestülete elé is beterjesztette — ám a csabai ügyvédi kar nyomást gyakorolt rá, s jobbnak látta visszavonni indítványát. Ám kálváriája ezzel sem ért véget. Indítványát kibővítve titokban kis propagandafüzetet nyomatott ki szlovák nyelven, a csabai Petőfi nyomdában.

44 A füzet eljutott külföldre is, ahol a ,,Slovensky Dennik" egyik 1932 augusztusi számában „Magyarország és a békeszerződések" с alatt megfogalmazott cikkével társulva jelent meg. Ezért 1932. november 12-én a szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága kizárta az ügyvédek sorából. Egész tevékenységét hazaárulásnak minősítette.

45 Ezt követően Kvasz György valóban Csehszlovákiába emigrált. Kapcsolata azonban továbbra is megmaradt az alföldiekkel. Ez idő tájt felerősödött az aktivisták részéről a személyes kapcsolattartás a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanács és a Szlovák Liga szervezetével. Bizonyított tény, hogy Pluhár Mihály, Baukó György, Szekerka János, Hankó Mihály, Dorkovic Mihály, Kerepecky András, Bagyinszky János, Zahorán Mátyás, akik a nemzetiségi mozgalom kulturális életének vagy szervezeti kereteinek megteremtésével foglalatoskodtak, személyesen is találkoztak a pozsonyi intézmények vezetővel: Tresnak Ladislav (Szlovák Liga titkára) és Granatier Anton mérnökkel a Nemzeti Tanács tagjával. Utóbbiakat az államrendészeti szervek — feleségeikkel együtt — államellenes, nemkívánt személyeknek minősítették.

46 A levelezés anya43 Békés megyei Közlöny, 1932. május 15. 1. p. BmL — Békés vármegye alispánjának iratai 9558/1932. 44 Címe: Szlovák Szabadság — a magyarországi szlovákok követelései (Slovenská Sloboda —• poziadávky Slovákov v Madársku 1932. Békéscsaba.) Felelős kiadói: Kvasz és Dorkovic. Egy bevezető részre, egy statisztikai adatok fejezetre, az egyházi életről és az iskolákról szóló szakaszra, a szlovákok jogainak taglalására és végül követeléseire osztott füzet. 45 Kvasz György 1932. Békés megyei Közlöny 1932. május 29. 6. p. Békésmegyei Közlöny 1932. május 31. 3 p. Békés megyei Közlöny 1932. november 15. 1. p. 46 Államrendészeti zsebkönyv 1. fekete-könyv/1941. Granatier Antal ág. ev. 1894. mérnök: A. Tresznyák László ág. ev. 1899. XI. 2. Prága a „Slovenská Liga" titkára: AN. Tresznyák Lászlóné szül. Dlouky Antónia 1910. VI. 14. Luze, háztartásbeli: AN M. M. M.—

T. Gy. — Szekerka J. hagy. — Szekerka János levelezése. Kerepecky András — Tfesnak, Ladislav-nak Bratislava 1937. szept. 27. Kerepecky András levele — Szekerka Jánosnak Bp-re 1937. III. 11. Kerepecky András levele — Szekerka Jánosnak Bp-re 1937. II. 16. Szekerka János feljegyzése 1 géppel írott, Dorkovic látogatásáról 1937. okt. 18—24; Szekerka és Tresnák beszélgetése Dorkovicról. Szekerka feljegyzése 1938. március Bratislava. Hanko Mihály levele — TfeSnáknak 1937. nov. 10. Szekerka válasza —• Bauko Györgynek 1937. Szekerka feljegyzései — 338