A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Tóth István: A Békés és Csanád megyei szlovákság néhány népességi, politikai és vallási vonásai (1914–1944)

kifejlődése táptalajának. 31 Hozzá kell fűznünk, hogy jól látták. 1924-ben és azt kö­vetó'en élénken foglalkoznak a Délkelet-Alföld szlovákságával a helyi és az országos sajtóban egyaránt 32 , s a közigazgatás emberei is leginkább a „pánszláv" agitáció, ill. mozgalom észlelését, létezését tudakolják. A szlovák nemzetiségi mozgalom kezdeményezéseire a hatóságok az 1927-ben figyeltek fel Tótkomlós, Medgyesegyháza, Békéscsaba vidékén. A környék lakos­ságának 85%-a szlovák anyanyelvű, akik ragaszkodtak nemzetiségükhöz. 33 A ható­ságok széles körű nyomozást indítottak el. Kezdetben Szák György békéscsabai lakosra vonatkoznak az adatok, majd Medgyesegyházán Kesjar Pál banktisztviselő is meg­figyelés alá kerül. S nem marad ki a tótkomlósi dr. Buda magánorvos sem. A vád az, hogy élénk összeköttetésben vannak a csehszlovák hatóságokkal. 1928 novemberében Szák valóban Árvaváralján tartózkodik. Hazatérése után Békés, Mezőberény és Szar­vas térségében figyelték felbukkanását. 34 Ám nem csupán az említett személyeket tart­ják számon, hanem Pluhár Mihály és Dorkovics Mihály békéscsabai lakosokat is, akikről megállapítják, hogy többször felkeresték a környékbeli szlovák községeket, ahol agitációt fejtettek ki. 35 A megfigyeltetés nem mindenkor járt eredménnyel, mi­vel 1931-ben — néhány hónappal később — a jelentések nemlegesek. Ezután minden nemzetiségi személy lakóhelyen túli mozgását éberen figyelik, sőt akadályozzák. Nem­zetvédelmi szempontokra hivatkozva megvonják Benyó András, Sovány Márton és Orbán Pál tótkomlósi lakosok útlevelét — mivel Csehszlovákiába kívánják küldeni fiaiakat taníttatni. A szélesebb körű vizsgálat annyi adatot hoz össze, hogy egy név­jegyzéket is összeállítanak a nemzetiségi szempontból legveszélyesebb emberekről. Az említett Benyó Andráson kívül nyilvántartásba kerül Vajda Endre és Szokol István szabó. Róluk biztosan tudják, hogy összeköttetésben álltak a pozsonyi Szlo­vák Nemzeti Tanáccsal. Az alapos puhatolózás eredményeként 1933-ra még több egyénről tudják, hogy aktív nemzetiségi szervező. Ilyenek Tótkomlósról Korim György, Lehoczki László, Lehoczki István, Paulik István, Paulik Pál, Francisti Mihály. Mindegyikük szerepel az államrendészeti zsebkönyv nyilvántartó részében mint nemzetiségi agitátor. 36 1934-re újabb szervezők kerülnek nyilvántartásba, így Paulik Dániel csizmadia, Toni­ka Judit háztartásbeli — „tótműkedvelő rendező", — Meleg Mátyás, Maiiga János. A hatóságok Csehszlovákiába mindennemű utazást megakadályoznak 1936-ban, mert tudomásukra jutott, hogy a „Matica Slovenska" szlovák nyelvtanfolyamot tart, amelyre Békés vármegyéből is szándékoztak menni. Az utasítás az „... ha ilyet észlelnek az útlevelet megfelelő politikamentes indoklással ne véleményezzék." 37 A nemzetiségi mozgalom tehát jobbára Tótkomlóson, Medgyesegyházán, Békés­csabán összpontosul — ami nem jelenti azt, hogy akár Pitvaros, akár Nagybánhegyes kimaradna hatása alól. Mezőberényből viszont az 1938-as és 1939-es évre a jelenté­sek teljes „szélcsendet" jeleznek. Mindennemű propaganda és mozgalom elült. 38 31 BmL, Békés vármegye főispánjának iratai 1180/1922. 32 Békésmegyei Közlöny 1924. febr. 1. 1 p. — Magyartalanság vádja Csaba és Szarvas ellen. Békés megyei Közlöny 1924. augusztus 9. 3. p. — Békéscsaba mint feltétel egy cseh minisz;teri rende­letben. Békés megyei Közlöny 1928. november 28. 7 p. Nagy cikksorozat Békéscsabáról egy külföldi lapban. Egy prágai magyar újságíró interjút készített Békéscsaba néhány vezető gazdájával. 33 Bellér Béla 1973. 678. 34 BmL, Tótkomlós község elnöki ir. — 67/1928. Mezőberény nagyközség bizalmas iratai — 32 biz./1928. 35 BmL, Mezőberény nagyközség bizalmas iratai — 37 biz./1930. 36 BmL, Tótkomlós község elnöki ir. — 60/1928; 2/1928; 52/1928; 53/1928; 55/1928; 15/1933; 19/1933; 37 BmL, Tótkomlós község elnöki ir. — 46/1933; 35/1934; 10/1933; 91/1934; 39/1936. 38 BmL, Mezőberény nagyközség bizalmas iratai — 34/1938; 22/1939; 21/1931. 336

Next

/
Oldalképek
Tartalom