A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Sipos József: Az Országos Kisgazda- és Földmívespárt megalakítása

államtitkár lett szociáldemokrata. így az MSZDP jobbszárnya és centruma jelentősen megeró'sítette pozícióját a kormányban, a kommunistákkal szimpatizáló balszárny képviselői azonban nem kerültek be abba. A Berinkey-kormány január 18-án alakult meg. Ebben a szociáldemokraták mellett a legjelentó'sebb pozíciókat a Függetlenségi és 48-as Párt balszárnya (Károlyi emberei) foglalta el. A tárgyalások eredményeként a kormányban helyet kapott még a Polgári Radikális Párt és Nagyatádi Szabó, — mint tárca nélküli miniszter — aki a Kisgazda- és Földmívespártot képviselte. így a kormány kispolgári demokrata jellege megeró'södött.

30 Nagyatádi Szabó az egyesült párt előzetes megkérdezése nélkül vállalta a miniszterséget és tudta, hogy ez abban „nagyon is vegyes érzéseket fog kelteni". Ezért a miniszteri tárca elvállalásának okairól nyílt levélben tájékoztatta a párt tagjait. Ebből kiderül, hogy Károlyi Mihály köztársasági elnök hívta a kormányba. Az ország nagy területeinek megszállása, a megélhetési nehézségek, a polgárháború veszélye mellett — írta Nagyatádi — „lábra kapott a munka nélkül való megélhetés elve, esztelen és határtalan követeléseket támasztanak az állam, a közvagyon ellen, úgy, hogy mérföldes léptekkel haladunk az államcsőd felé és a legbecsületesebb, a legnagyobb szorgalommal és nélkülözések árán szerzett jogos kis tulajdon is pusztulásra van szánva." Ezért „erőm, képességem, eddig szerzett politikai becsületem teljes súlyával odaállok menteni, segíteni és újjáteremteni szerencsétlen hazánkat". A másik oknak azt említette, hogy a kormány parlament ellenőrzése nélkül dolgozik, ezért nem mulasztja el a lehetőségét, annak közvetlen befolyásolására a parasztság érdekében. Harmadik okként azt írta, hogy a ,, földre form kérdése még megoldatlan ... ezeket a kérdéseket tovább megoldatlanul hagyni nem lehet. De katasztrófába vinni sem, mint az más országokban történt a közelmúltban (Szovjet-Oroszországra és Bulgáriára gondolt — S. J.), hanem az igazságosságot, a célszerűséget, a lehetőséget kell keresnünk és nem az ok nélküli szélsőséget, mert az csak a termelés anarchiájához vinné az országot." Utalt arra, hogy ő már tíz éve követelte a parlamentben is a radikális földreformot és a legszomorúbbnak tartotta, hogy „most éooen a legziláltabb viszonyok között hívattam meg arra, hogy a földbirtokpolitika kérdéseit megoldani segítsem''. E munkához kérte a parasztság minden rétegének segítségét: „A terjedő felforgató, pusztító, vad eszmék (itt elsősorban a kommunista eszmékre utalt — S. J.) elől zárjátok el a lelketeket: pusztítással újjáépíteni ezt az országot nem lehet." Úgy látta, hogy az új kormány a nép kormánya, amelyben a polgárság, a munkásság és a parasztság van kénviselve. Ezért „a forradalom munkája befejeződött, ez a kormány a nemzeti újjáalkotó munka kormánya kell, hogy legyen," a dolgozó nép álljon mögé, mert csak ez hozhatja meg az országnak is elfogadható békét. Nagyatádi Szabó bejelentette : a kormányban együtt dolgozik a szociáldemokrata miniszterekkel. Kiemelten hangsúlyozta: ,,Feléjük nyújtom dolgozni akaró karomat, hogy megalkossuk az igazi demokratikus magyar népköztársaságot, de úgy, hogy minden osztály, minden társadalmi réteg egyenlő jogokkal igazságosan élhessen, békében, megelégedésben. Ne törekedjék egyik osztály sem egyeduralomra." E sorokból a szociáldemokrata párttal való együttműködési készség sugárzik. Ezt azért fontos kiemelni, mert ettől az időtől kezdve 1919. március 21-ig ez lesz a jellemző a Kisgazdapárt politikájára is. Ez pedig utat nyithatna egy szélesen értelmezett munkás-paraszt demokratikus együttműködés megvalósításához. Nagvatádi Szabó tudta, hogy nehéz munkára vállalkozott! Levele végén kijelentette : „Engem nem a méltóság, nem a tekintélyhajhászás visz a miniszter30 Hajdú Tibor 1968. 169—271. 316