A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Labádi Lajos: Szentes az 1861. évi alkotmányosság idején

Mint közvetlenül érintett, sérelmesnek és igazságtalannak találta a bukott rendszer tisztviselőire tett megjegyzéseket. A válaszátiratot ismertető főbírót népszerűség vadászásával és izgatással vádolta. A képviselők körében általános felháborodást váltott ki Stammer fellépése. Közakaratra jegyzőkönyvi megrovásban részesítették a bukott főszolgabírót, s figyelmeztették, hogy a jövőben óvakodjék minden hasonló megnyilatkozástól.

6 Az Esztergom megyei átirat hatására megfogalmazott elvi nyilatkozatot hamarosan gyakorlati tettek követték. A rendezett tanács teljes helyreállítása érdekében elengedhetetlennek tartották az első folyamodású bíráskodás azonnali megkezdését. Ezért nem várták be az országbírói értekezlet eredményét, hanem nyomban intézkedéseket tettek a városi törvénykezés megszervezésére. Február közepétől mind a szóbeli bíróság, mind a városi törvényszék — a főbíró elnöklete alatt — megkezdte működését. (A megyei törvényszék felállítására majd csak május—június folyamán került sor.) Ezekben a napokban már folyt az országgyűlési képviselőválasztások előkészítése. A február 9-i közgyűlésen megalakították a választásokat lebonyolító Központi Választmányt, amely másnap megkezdte működését. A követválasztás napját március 4-re tűzte ki. A választójogosultak összeírása február 25-én befejeződött. Ugyanezen a napon a képviselő-testület megvitatta a megválasztandó követtel szembeni elvárásokat. Alapvető követelményként kimondták, hogy a megválasztott országgyűlési követ „ismerje erkölcsi és hazafiúi kötelességének a becsületszó szent esküje mellett nyilvánítani a választóközönség előtt, miként politikai hitvallásul egyedül s kizárólag csak az 1848-ai törvényeket veendi iránytűül a nemzet jövendő boldogsága megalakítása s megszilárdítására". A választást az óvárosháza udvarán tartották. Seres László választási elnök felvázolta Magyarország jelenlegi helyzetét, hangsúlyozva az összeülő országgyűlésre váró fontos teendőket. Az elnöki megnyitó után megkezdődött a követjelöltek ajánlása. A választók egyik része Boros Sámuel volt polgármester, a másik része Vecsery Zsigmond jelenlegi főbíró megválasztása mellett éivelt. Az elnök szavazást rendelt el. Boros Sámuel 662, Vecsery Zsigmond 153 szavazatot kapott. Ennek alapján Boros Sámuelt kiáltották ki Szentes város országgyűlési követének. (Az 1555 szavazásra jogosult lakos közül 815 élt jogával.)

7 Az 1861. január végén megválasztott városi tisztikar személyi összetétele nem bizonyult tartósnak. A tavasz folyamán több jelentős poszton személycserékre került sor. Március elején lemondott Lakos Lajos aljegyző, aki a levéltárnoki teendőket is ellátta. Helyére Rákos Antalt választották meg. A megszűnt hivatalok iratainak átvétele jelentősen megnövelte a levéltárnoki teendőket, ezért április végén a képviselő-testület határozatot hozott az önálló levéltári hivatal felállítására. Levéltárnokká (egyben harmadik jegyzővé) Huszka Károlyt választották. Ugyanezekben a napokban megürült egy törvénytudó tanácsnoki állás. Ez az országgyűlési választás eredményével Volt összefüggésben. A követté megválasztott Boros Sámuel ugyanis Horváth Ferenc tanácsnokot jelölte maga helyett a tiszántúli járás főszolgabírói posztjára. A megürült tanácsnoki állást Pokomándy Károly nyerte el. Május folyamán újabb három poszton történt változás. A hónap elején lemondott Farkas Lajos főügyész. Döntését azzal indokolta, hogy tisztségét kihasználatlannak, s ezáltal fölöslegesnek érzi. 6 CSML (SzF) 22., 24/1861. Közgy. jgyk. 7 CSML (SzF) 15—16, 34/1861. Közgy. jgyk.; 1—7/1861. Szentes Város Központi Választmányánakjegyzőkönyve; 177/1861. Szentes Város Tanácsának jegyzőkönyvei és iratai (a továbbiakban Tanácsi jgyk. és ir.) 281