A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Erdélyi Péter–Sebőkné Gombos Zsuzsanna: Országgyűlési képviselőválasztás 1901-ben Csongrádon

A parlamenti bizottság két tagja, Justh Gyula és Szeless József 1902. szeptember 21-én érkezett meg Csongrádra, és további 80 embert hallgattak ki, de újabb tényeket nem tártak fel.

37 A nyomozás alaposságát mutatja a részletes jegyzőkönyv, amelyből kiderül: melyik választó, melyik kocsmában — esetleg a plébánián — mit fogyasztott (pl. a plébánia udvarán az „56., 58. sz.a. kihallgatott tanúk l-l pohár sört kaptak, 1 szelet kenyeret, 1 pohár pálinkát, 5. kis disznóhúst, 17. ehhez egy pohár sört stb." Az ellenpárt ellátása is hasonló : „a választás napján a Schönfeld-féle vendégló'ben 1 pohár sör és kifli, kevés pálinkából stb. álló ellátásban részesült 30"...)

38 Az ügyben szereplő vendéglők a következők voltak: Schönfeld Adolf, Kaszaniczky Dénes, Fekete Lajos, Szlávik János és Dávai Béla vendéglője. Érdemes kiemelni a jegyzőkönyvből néhány, a vendégül látásra alkalmat szolgáltató ürügyet: például Fekete Lajos okt. 30-án ünnepelte 50. születésnapját, amely alkalomból vacsorát rendezett. A kúria megállapította, hogy 1852. ápr. 10-én született! Kaszaniczky Dénes október 6-án névnapját és háza befejezését ünnepelte. A valóság: a ház már 1900-ban állt, névnapjának előestéje október 9-ére esett. De idézhetnénk a többi hasonló esetet is. A bizottság két oldalról közelítette meg a kérdést: egyrészt megvizsgálta Baross János személyes felelősségét és magatartását, ugyanakkor vizsgálta azokat a tényeket, amelyek a „választók megvesztegethetőségét és erkölcsi süllyedését tanúsítják, amelyből a csongrádi választókerületben a választásnak hasznothajtó üzletté való elfajulására lehet következtetni".

40 A bizottság alátámasztotta a kúria ítéletét az első számú kérdésben : egyetértett Baross János megválasztásának érvénytelenítésével. A második esetben azonban nem javasolta a képviselőháznak a választókerület képviselőküldési jogának felfüggesztését. Az indoklás részletes. Lényege: nem bizonyítható, hogy a választók etetéshez-itatáshoz kötötték volna szavazatukat, „a Curia megállapítása szerint is, kapacitálások nem történtek, tehát a választók nem befolyásoltattak, de azok pártállása már megelőzőleg ki volt jegecedve, ... az összes adatok és jelenségek mérlegelése alapján a csongrádi választókerület választó polgárai megvesztegethetőségére, meglazult erkölcsi érzékére stb. következtetni egyáltalában nem lehet".

41 A végső szót az országgyűlés 1902. november 14-i, pénteki ülésén mondták ki. A jelenlévő képviselők többsége — 221 fő — nem fogadta el a bizottság javaslatát, és az 1899. XV. te. 140. §-a alapján a csongrádi kerület képviselőküldési jogát az 1901 —1905-ös törvényhozási ciklusra felfüggesztette.

42 Az ítélet célja az volt, hogy a további esetekről elrettentsen: „... minthogy a Cúria ítélete megtorolta már annak a megválasztott képviselőnek eljárását, aki a törvény ellenére etetett és itatott, most itt az idő, hogy a t. képviselő ház torolja meg a választókerülettel szemben".

43 A felfüggesztés mellett szavaztak többek között Csernoch János, Justh Gyula, Mikszáth Kálmán, Bartha Miklós, gr. Bethlen István. A másik oldalon találjuk viszont Széli Kálmánt, Szivák Imrét, gr. Tisza Istvánt. Nem voltak jelen a szavazáson Kossuth Ferenc és Ugrón Gábor. A felfüggesztő határozat megjelent a Budapest Közlönyben. A hírre az Alföldi Ellenzék 1902. november 16-án reagált „Az ország szé37 Alföldi Ellenzék, 1902. szept. 24. 38 OKI Vn. 339—340. 39 Uo. 342—343. 40 Ruszoly József \Ш. 315—316. 41 OKI Vn. 346. 42 OKN Vin. 404. 43 Uo. 402. 267